Szombathelyre zarándokoltak a Pápai Svájci Gárda tagjai - www.protokoll-info.hu - Dr. Vámos Lászlóné Protokoll szakértő weboldala
Szombathelyre zarándokoltak a Pápai Svájci Gárda tagjai PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Pozitív Hírportál   
2012. július 17. kedd, 13:17
Svájci Gárda
 
Veres András, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke a Vatikáni Rádiónak korábban adott interjúban ismertette a gárdisták programját, és rámutatott Szent Márton időszerűségére. Az egész földrészen tisztelt szent a szolidaritás jelképe, amelyre ma különösen nagy szükség van. Életszentsége megérinti a nemhívőket is, így a Pannóniában született Szent Márton tiszteletének terjesztése egyben az új evangelizáció egyik eszköze – emelte ki a szombathelyi főpásztor.
 
Daniel Rudolf Anrig a sajtótájékoztatón elmondta: a Svájci Gárda tagjai zömmel 20 év körüli fiatalok, akik nem tudják, hogyan zajlott az élet Kelet-Európában, így a számukra érdekes lehet a közvetlen tapasztalatszerzés, a vendéglátókkal folytatott beszélgetések.
 
Alain de Raemy, a Svájci Gárda lelkésze elmondta: 2006 óta kétévente szerveznek hasonló zarándoklatokat, ami lelki feltöltődést, egyfajta továbbképzést és közösségépítést is jelent. Hozzátette: 2006-ban Tours-ban, 2008-ban San Giovanni Rotondóban Szent Pio atya sírjánál tettek látogatást, 2012-ben pedig XVI. Benedek pápa nyomdokain Bajorországban jártak.
 
A Svájci Gárda parancsnoka a pápa védelmét ellátó szervezet összetételéről elmondta: az elmúlt több mint ötszáz évben soha nem volt könnyű a gárdisták toborzása, hiszen svájci születésűeknek kell lenniük, olyan 19-30 év közötti, 174 centiméternél magasabb, nőtlen, legalább középfokú végzettséggel rendelkező fiatalembereknek, akik a svájci hadseregben már alapkiképzést kaptak.
 
A fiatalok napjainkban nem a pénzért jelentkeznek a Svájci Gárdába, hanem sokkal inkább ideológiai, érzelmi okokból, akik a szentatyát akarják szolgálni - egészítette ki a választ a gárda lelkésze. Alain de Raemy kérdésre válaszolva elmondta: évente egy-két fiatal, aki már leszolgálta az idejét a Svájci Gárdában, dönt úgy, hogy - akárcsak Szent Márton - a katonaélet után a papi hivatást választja.
 
Szombathelyre három csoportban érkeznek július 5. és 13. között a Svájci Gárda tagjai, megtekintik a szombathelyi székesegyházat, felkeresik a Szent Márton templomot és az annak szomszédságában épült látogatóközpontot is.
 
Svájci Gárda 
 
A Svájci Gárdáról
A Svájci Gárda (németül Päpstlichen Schweizergarde, olaszul Guardia Svizzera Pontificia, latinul Pontificia Cohors Helvetica) a római pápa védelmét ellátó kis katonai alakulat. Állomáshelye a Vatikán. Hivatalos nyelve a német. A Gárda de facto a Vatikán hadereje.
A Gárda története a 15. századig nyúlik vissza. IV. Sixtus pápa (1471–1484) állította fel a Gárda ősét a Svájci Konföderáció segítségével. Barakkokat építtetett a Pellegrino úton. A megállapodást Svájccal VIII. Ince pápa (1484–1492) újította fel. VI. Sándor pápa (1492–1503) később a francia királlyal való szövetsége alatt használta a svájciakat. A Borgiák idején, az itáliai háborúk alatt az első vonalban harcoltak.
Az 1503-ban megválasztott II. Gyula pápa saját katonaságot akart személyes védelmére. A svájci zsoldosok a XVI. században Európa-szerte keresettek voltak, bátorságuk, hűségük és verhetetlen gyalogos harcmodoruk miatt; ők alkották az akkori legütőképesebb gyalogságot. Az 1505. június 21-i bullában engedélyt kért 200 katona toborzására a svájci kantonoktól. A feladat végrehajtásával Peter von Hertenstein svájci kanonokot bízta meg, akinek Matthäus Schiner sioni püspök közvetítésével 150 zsoldost sikerült toboroznia. Pénzügyi támogatást az augsburgi Jakob és Ulrich Fuggertől kaptak, akik megelőlegezték a felszerelések költségeit.
A pápai udvar egykorú krónikása, Johannes Burckhardus örökítette meg feljegyzéseiben a Pápai Svájci Gárda megalakulásának pillanatát, amely szerint 1505. szeptemberében 150 önkéntes Kaspar von Silenen luzerni nemes vezetésével indult gyalogosan Luzernből Rómába, hogy felajánlja védelmi szolgálatait a pápának. 1506. január 22-én a 150 svájci zsoldos a Porta del Popolón át vonult be Rómába, ahol a pápa a Szent Péter-bazilika loggiájáról megáldotta őket. „A svájciak látták Isten Egyházának szomorú helyzetét, és felismerték, hogy az Egyház veszélyben volt!” jelentette ki Ulrich Zwingli, egy svájci katolikus, a későbbi protenstáns reformátor.
Az olasz egyesítés következő fázisa az 1870-es porosz–francia háború oldalvizén zajlott. A háborúra készülő III. Napóleon császár hazarendelte a Pápai Állam különállását garantáló római francia haderőt, megpecsételve a Pápai Állam sorsát. 1870. szeptember elején az olasz királyi hadak körülzárták Rómát, és szeptember 20-án a Porta Piánál betörtek a városba. IX. Piusz pápa elrendelte, hogy a seregei csupán a védekezésre korlátozzák a tevékenységüket, és erőszak esetén adják meg magukat. Szeptember 21-én a pápai seregek feloszlottak, a Gárda visszavonult a Vatikánba. A király felszámolta a Pápai Államot, a Vatikánba szorított pápa fogolynak nyilvánította magát. Ettől a naptól kezdve a gárdisták feladatai a pápa védelmezésére, a Vatikán és a Castel Gandolfó-i pápai villa őrzésére szorítkoznak. Ebben az időszakban a Gárda parancsnoka, a gárdisták műveltségének fokozására, iskolát hozott létre ének-zene oktatással. Ezen kívül elrendelte, hogy 18 év szolgálat után a katonák nyugdíjat kapjanak.
1929. február 11-én XI. Piusz pápa és az olasz fasiszta állam között létrejött a lateráni egyezmény, amely elismerte a pápa fennhatóságát a Vatikán teljes területén. Ennek nyomán a svájci szövetségi tanács parlamenti határozatot hozott, melynek értelmében a Gárda nem minősül külföldi fegyveres erőnek, így a svájci állampolgároknak nem kell engedélyt kérniük a Szövetségi Tanácstól a szolgálathoz.
 
Svájci Gárda
 
Szervezeti felépítésük
A Svájci Gárda szervezeti felépítéséről és feladatairól a pápa megbízásából a pápai államtitkár által megfogalmazott szabályzat rendelkezik. A Pápai Svájci Gárda jelenlegi személyi-, fegyelmi- és adminisztrációs előírásokról szóló rendelkezését a Gárda megalakulásának 500. évfordulója alkalmából 2006. január 22-én bocsátották ki, ami az 1976. évi rendeletet helyettesíti.
A svájci gárdisták gyakorló római katolikusok, akiknek gyakran már a felmenőik is a pápát szolgálták, vallásos hovatartozásukkal és magatartásukkal a Szentatyát képviselik. Alapfeltétel a svájci állampolgárság. A testület esztétikai megjelenése miatt fontos kritérium az 1,74 métert meghaladó testmagasság. A jelentkezők Svájcban alapos orvosi vizsgálaton esnek át, amelybe pszichológiai teszt is tartozik. A pápa biztonságára csak feddhetetlen életű személyek vigyázhatnak. Rendelkezniük kell minimum hároméves felsőfokú tanulmányokról szóló diplomával, és a jelentkezés időpontjában nem lehetnek több harmincévesnél (19 évesnél pedig idősebbnek kell lenniük).
A testület tagjai csak férfiak lehetnek, akik két-három fős szobákban laknak. A nősülés szabályokhoz van kötve. Évente kb. harminc új gárdistát toboroz a testület három újoncképző iskolában. A 26 napos kiképzés során elvi és gyakorlati útmutatást kapnak a jelöltek, akiktől elvárják az olasznyelv-tudást, az önvédelmi sportokban való jártasságot, valamint a testőrség parancsainak, a helyszíneknek és a személyeknek az ismeretét. Daniel Anrig 2009-ben felvetette, hogy valamikor lehetővé tennék nőknek a belépést a gárdába, de hozzátette, hogy ezt a döntést a távoli jövőbe helyeznék.
A pápai testőrök szabadidejüket igyekeznek minél több testmozgással, sporttal tölteni. 1975 óta saját labdarúgócsapatuk van, az „FC Guardia”, amely barátságos mérkőzéseket játszik más svájci és külföldi csapatokkal, valamint részt vesz a vatikáni bajnokságon is, ahol hagyományos ellenfelük a vatikáni rendőrség csapata. Tornaterem, teniszpálya, uszoda áll a gárdisták rendelkezésére, de futhatnak a vatikáni kertekben is.
Jelenleg a laktanyájuk melletti, 1568-ban épült Szent Márton és Szent Sebestyén templom az övék. A svájci gárdisták eredetileg a mostani VI. Pál terem közelében található Németek Temetőjébe (Campo Santo Teutonico) temetkeztek. A 17. századtól a Szent Anna-kapu melletti, ma már nem létező Szent Peregrin templomot használták temetkezési célokra. A gárda védőszentjei Szent Márton és Szent Sebestyén római katonaszentek, valamint hazájuk egyik patrónusa, Flüei Szent Miklós.
A svájci gárdisták feladatai
A Svájci Gárda elsődleges feladata a Szentatya személyének, testi épségének és lakóhelyének biztonsága feletti őrködés. Feladataik közé tartozik a Szentatya kísérete utazásai során, Vatikán Városállam bejáratainak felügyelete, illetve a szabályzatnak megfelelően a rendfenntartással kapcsolatos egyéb szolgálatok teljesítése. A tevékenység a gyakorlatban négy területre oszlik: biztonsági szolgálat, díszőrség, rendfenntartás és testőrség.
A biztonsági szolgálat (a tevékenység 80%-a) a Vatikán állam bejárataira, valamint az Apostoli Palota különféle helyiségeire vonatkozik. A biztonsági szolgálatot az alabárdosok, a tiszthelyettesek és a magasabb rangú tiszthelyettesek látják el. A vatikáni csendőrséggel együttműködve ellenőrzik a forgalmat és felvilágosítással szolgálnak az érdeklődőknek, ezért jól kell ismerniük a Római Kúria és a különféle vatikáni hivatalok vezető személyiségeit, a hivatalok pontos helyét, valamint fontos az idegen nyelvek ismerete is.
A nagyközönség számára a leglátványosabb feladatuk a pápai díszőrség biztosítása (tevékenységük csupán 8%-a). A kihallgatások és a misék során a svájci gárdisták a Szentatya trónusa körül állnak. A protokoll szabályai szerint államfőket, minisztereket, nagyköveteket és egyéb világi vagy vallási hatóságokat a gárdisták alakulata fogad. Ők kísérik végig az Apostoli Palota termein a nagyköveteket kormányuk megbízólevelének bemutatása után. Vatikán Városállam két bejáratánál a legfiatalabb gárdisták állnak őrt. A „Harangok Ívénél” óránként, míg a Bronzkapunál kétóránként kerül sor őrségváltásra. Díszegységük felsorakozik a Szent Péter téren a hagyományos karácsonyi és húsvéti Urbi et Orbi áldás alatt is.
A gárdisták további feladata a rendfenntartás kihallgatásokon, szentmiséken és egyéb szertartásokon, ahol irányítják és ellenőrzik a résztvevőket, a zarándokokat, információkat adnak, szükség esetén biztosítják az elsősegélyt.
 
A testőri szolgálat, a Szentatya közvetlen személyi sértetlenségének biztosítása a Svájci Gárda megkülönböztető feladata. A régebben szolgálatban lévő gárdisták professzionális kiképzésben részesülnek ennek ellátásához. A biztonság mértékét maga a védelmezendő személy szabja meg.
scroll back to top