Hogyan lett sikeres egy Ghanaban élő magyar hölgy?

Ghána egy elég távoli ország. Mikor és hogyan került ebbe a szép afrikai országba Torda Kati?

1979-ben egy ghanai diakhoz, Ben Dagaduhoz mentem férjhez, majd a házasságunkat követően Ghánában telepedtetünk le.

Érdekelne az, hogyan fogadta Önt a férje családja?

Volt bennem némi izgalom az első találkozásunk alkalmával, de szerencsére nagyon kedvesen fogadtak, sok türelmet tanúsítottak irányomban, elfogadták a másságomat és a személyemet. Az évek folyamán Ghánában két lányom született, ott nevelkedtek és ott végezték el a középiskolát. Ezt követően jöttek Magyarországra tanulni az egyetemre. Az egyik lányom később visszament Ghánába, a másik lányom pedig itt ment férjhez és nagy örömömre gyermeke született. Jelenleg is azért tartózkodom Budapesten, hogy láthassam és játszhassak az unokámmal.

Milyen nyelven beszélnek ott az emberek. Mennyi ideig tartott, amíg megtanult velük kommunkálni?

A hivatalos nyelv az angol. Ghanaban erettségiztem  angol nyelvből  a Ghana Nyelvintezet tanulójaként. Tucatnyi helyi nyelven beszelnek az ott élők. A piacon, üzletekben az EWE nyelvvel elboldogulok, bar nemigen kell használnom.

Mi adta Önnek az ötletet a gyöngyfűzéshez? Ez már itthon is hobbija volt?

Itthon még nem gyöngyfűzéssel foglalkoztam, viszont tudtam egy olyan kézimunkát készíteni, aminek a neve makramé. A heti piacon járva és nézegetve díszítő elemeket kerestem a makramé kézimunkához, és a helyi díszítő elemek között megláttam a gyöngyöket. Ezek nagyon tetszettek és ez adott ötletet nekem a gyöngyfűzéshez.

Azt hallottam, hogy szép üzlete is van Accrában, és a gyöngysorokat Európában és Amerikában is vásárolják.

Igen, SUN TRADE boltomban sokféle nemzet látogatói megfordulnak. (www.suntradebeads.com) Büszke vagyok arra is, hogy helyi hozzáértő hölgyek is hoznak nekem munkát. Örökölt darabokat hoznak, azokat értékelem,  hagyományos eljegyzésekre is tanáccsal szolgálok, és modern esküvői ékszereket is készítek. Előfordult néhányszor az is, hogy a látogató besétált az üzletbe és Mrs. Dagadut kereste. Amikor azt mondtam, hogy én vagyok, kikerekedett a szeme a csodálkozástól!  Hát maga fehér? -  kérdezte. Ezen jókat derültünk. Amikor látják azt, hogy értek a gyöngyfűzéshez, akkor szemmel láthatóan megnyugszanak.

A cikk címe megragadta az érdeklődésemet. Hogy került kapcsolatba Barack OBAMA, USA elnökének lányaival?

2009 júliusában Obama elnök és családja rövid látogatást tett Ghanaban. A látogatás idejére az Amerikai Nagykövetség  meghívott, hogy egy szervezett program keretében tanítsam Malia-t és Sasha-t gyöngyfűzésre. Kellemes kapcsolatban voltam a nagykövetséggel, mert több nagykövetné vásárolt már nálam gyöngysort, továbbá a dolgozók közül többen még órákat is vettek tőlem gyöngyfűzésből. Az évek folyamán elég sok ékszert rendeltek tőlem. A gyöngy szeretetének, viselésének régi és komoly kultúrája van Ghánában, így ez jó programnak ígérkezett. Rajtam kívül még részt vett ebben a programban egy ghanai hölgy, aki értett a batik festéshez, továbbá egy férfi népzenei hangszereket mutatott be.  Amikor Michelle Obama és édesanyja egy másik családi kísérővel belépett a szobába, a lányok tekintete rögtön a gyöngyös asztalon állt meg, így aztán több mint egy órán keresztül nagyon jól szórakoztak egy "alaptanfolyam" műveletével. A kész nyakláncot büszkén mutatták meg a későbbi időpontban visszaérkezett mamájuknak és elvitték magukkal. 

Gyakran jár haza Magyarországra?

Mikor hogy. Régebben  ritkábban volt alkalmam hazalátogatni,  de mostanában évenként egyszer összejön az utazásom.   Az idén már másodszor vagyok itt, mert – mint említettem,  – az újszülött unokámat örömmel babusgatom és  boldog vagyok, hogy láthatom a lányomat a családjával.

Azt hallottam, hogy írt egy könyvet. Megjelent már?

Valóban írtam egy könyvet, aminek tervezője, szerkesztője vagyok, bár ez azért csapatmunka volt. Az UNESCO felkérésére és  támogatásával készült el az anyag. Egy ghanai írónő és egy költő írt nagyon szép sorokat a könyvbe ebből az élményteli kultúrából.  A könyv címe: Ghana, ahol a gyöngy beszél.  A nyomtatáshoz természetesen támogatókra volt szükség.  Magyarországon nyomtattuk ki, de nem itthon árusítjuk. Ugyanis angol nyelven jelent meg és Ghánához kötődik elsősorban ez a téma. Nagy örömömre a könyv már elkészült és szeptemberben szállítottuk el Ghánába.

Köszönöm az interjút. Abban a reményben búcsúzom, hogy legközelebbi találkozásunk alkalmával - szép fotók kíséretében -  beszámol majd nekünk a könyvbemutatóról és annak sikeréről.