A muszlimoknál minden komoly dolog köszöntéssel kezdődik, a tárgyalás, a tanítás, az étkezés.
Az üzleti életben az arab partnerek nem szeretik, ha siettetik őket. Távol áll tőlük az első találkozásnál az a mentalitás, hogy „vágjunk mindjárt a dolgok közepébe”.
„Fogadj inkább kedvesen, mint anélkül, de ebéddel!” Sokkal fontosabb nekik a kedves, meleg fogadtatás és a harmónia megteremtése, mint a hivatalos és rutinos találkozás. Ez azért van, mert az arabok vendégszerető, barátságos emberek. Az arab ember verbális megnyilatkozására jellemző, hogy bőbeszédű. Ezt legjobban az jellemzi, hogy sok kérdést tesz fel. Köszönéskor hosszan üdvözlik egymást.
A határidő nem olyan szent, mint például az Egyesült Államokban. Az időhöz való viszonyuk is más, nem úgy gondolkoznak, hogy végig visznek valamit egy adott határidőre.
Szokatlan jelenség számunkra az is, hogy a pontosságot is másképpen értelmezik. Tárgyaláskor fél óra késés is elképzelhető a megállapított időponttól.
Minden esetre ezt nem szabad általánosítani az egész arab világra, a pontosság eltolódása egyik országról a másikra változik, minden esetben az ország kulturális színvonalától függ.
A tárgyalási módszerek között személyektől függően lehetséges az, hogy a vendéglátó fejti ki előbb álláspontját, majd átadja a szót a vendégnek, vagy előbb a vendégnek adja meg a szót. Mivel előre nem lehet tudni, hogy a vendéglátónk milyen taktikát választ, ezért az arab illem szerint meg kell várni, amíg szóban, gesztikulációval vagy mimikával megadja a szót. Nem illik, hogy a vendég türelmetlenül, vendéglátója mondanivalójába belevágva reagáljon, vagy kezdjen hozzá mondanivalója kifejtéséhez. A gondolatainkat nyugodtan, megfontoltan, vendéglátónk szemébe nézve, visszafogott mozdulatokkal és mimikával közöljük partnerünkkel.
A vallási-politikai hagyományaiktól eltérő, azzal ütköző vagy sajátosan értelmezett jelenségeket, fogalmakat: például keresztény ünnepek, emberi jogok, rendszerváltozás nem úgy értelmezik, mint mi. Ezzel szemben a technikai-technológiai kérdéskörben nincs ilyen értelmezési eltérés. Pénzügyi területen a hozam, jövedék fogalma közös, de a kamat szó /arabul uzsora/ a vallásos emberek egy része számára elfogadhatatlan, helyette a kockázat és a haszon megosztás fogalmát használják. / Állami kézben lévő bankokban létezik a kamat is. /