Írta: Barkó Judit előadása DUNA Tv szerkesztője és műsorvezetője
2009. július 26. vasárnap, 19:33
Köz- vagy nyilvános szereplésről akkor beszélünk, ha a kommunikátor egyszerre, egy időben nagyszámú befogadóval kommunikál.
"A közszereplő nem feltétlenül hivatásos kommunikátor, televíziós személyiség vagy sajtószóvivő, de valamilyen mértékben mégis azzá kell válnia. Alapvető fontosságú, hogy a közszereplő, a nyilatkozat tartalmi, érzelmi-indulati kontrolljának fenntartása mellett, ne legyen unalmas. Meg kell tanulni hírértékű üzenetekben gondolkodni, ezzel segítve az üzenet átjutását a közvetítő közegen, valamint fenn kell tartani a sajtóval kapcsolatos kezdeményező magatartást. Ez azt jelenti, hogy a közszereplőnek a sajtó számára híreket, információkat kell szolgáltatnia, illetve sajtóbeli megkeresések alkalmával elérhetőnek és készségesnek kell mutatkoznia." /Németh Erzsébet: Közszereplés. A modern retorika eszköztára. Osiris Kiadó. Budapest, 1999/.
Az ELTE Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Szakos hallgatói részére, Barkó Judit a Duna Televízió szerkesztő műsorvezetője előadást tartott a nyilvános szereplés buktatóiról, valamint arról, hogyan küzdjük le a szorongásunkat. A továbbiakban szó volt arról is, hogyan készüljünk fel biztonsággal a nyilvános szereplésre. Az általa elmondott beszéd vázlatát közöljük az Olvasóval.
1. óra
Nyilvános szereplés buktatói: szorongás
A társas fóbiák a leggyakoribbak az összes fóbia közül.
Aphefóbia: Az érintéstől, az érzelmektől, az intim helyzetektől és a másokhoz való túlságos fizikai közelségtől való félelem.
Katagelofóbia: A kinevetéstől, gúnyolódástól ugratástól való félelem.
Eritrofóbia: A mások előtti elpirulástól való félelem.
Grafofóbia, scriptofóbia: A mások előtt történő írástól, aláírástól, csekk kitöltéstől való félelem.
Kakorrafiofóbia: A kudarctól, tesztek kitöltésétől és a mások ítéletétől való félelem.
Xenofóiba: Félelem az idegenektől, idegengyűlölet.
Szociofóbia: A társadalomtól való félelem.
A nyilvános vécében való vizeléstől és székeléstől való félelem. Félelem attól, hogy mások megnéznek, megbámulnak például a repülőgép szűk terében közlekedve.
A másik nemtől és a szexuális kapcsolattól való félelem.
A társas fóbiák a negatív megítéléstől való félelemmel vagy a zavarba ejtő nyilvános szerepléssel vannak összefüggésben például azzal, hogy valaki hibát vét, kritikai megjegyzéseket tesznek rá, bolondot csinál magából. Izzad, elájul, elvörösödik, rosszul fejezi ki magát, hány vagy negligálják. Akik ilyen fóbiában szenvednek többnyire kerülik azokat a szituációkat, amelyektől rettegnek. Van például, aki csak úgy tud enni, ha mások nem látják, ezért aztán mindig egyedül eszik.
Fiziológiai reakciók Jellemző viselkedés Gondolatok és érzések
Elpirulás
Csöndesség
Fokozott önreflexivitás
Izzadás
Mások kerülése
Vajon mit gondolnak rólam?
Szaporább pulzus
Mások tekintetének kerülése
Szívdobogás
Passzivitás
Milyen társadalmi skatulyába sorolnak
Lámpaláz
Halk beszéd
Kellemetlen helyzet
A társas fóbiák ugyanolyan gyakoriak a nők mint a férfiak között.
Lámpaláz: félelem attól, hogy mindenki szeme láttára hibázunk vagy rossz színben tűnünk fel mások előtt.
Bizonyos mértékű szorongás természetes, sőt még teljesítmény növelő hatása is lehet, mivel a szorongás következtében több adrenalin termelődik szervezetünkben, ami élénkebbé és motiváltabbá tesz. Ha azonban a nyomás túlságosan nagy, fizikai és érzelmi állapotunkra egyaránt rossz hatással lehet.
Tünetek: szorongásos roham, száj kiszáradás, gombóc a torokban, gyengeség, remegés, szapora pulzus, reszketés, verítékezés, hányinger, gyakori vizelés, mozgásra való képtelenség. A migrén, a bőr és gyomorproblémák, a hideg és forró hullámok.
Ahogy a szorongás nő, az egyén mindinkább annak leküzdésével foglalkozik, ami elvonja energiáit s így kevésbé tud gondolkodni, koncentrálni és csökken a kreativitása is. Ha a szorongás tovább romlik, akkor fóbiává lesz, a fóbiás személy pedig kerülhet minden olyan szituációt, amely félelmet kelt benne.
1. valódi felkészülés - a hely, a személyek, a körülmények, a váratlan helyzetek
2. légző-gyakorlat, benső csend
3. pókhorgony
4. vállon-ülés gyakorlata
5. ok-keresés
2. óra
Riportalany, közszereplő, váratlan helyzetek
a/
- hogyan kell felkészülni?
- az előzetes tájékozódás hatékony módja
- a tájékozódás eredményének bebiztosítása
- milyen előzetes információt, és honnan, hogyan kell
beszerezni?
- mi történik egy tv., rádió stúdióban, és mi nem?
- lehetséges helyzetek: élőben, ill. felvételről
- tv., rádió, iroda, utcai interjú, sajtótájékoztató,
előadás
- kifejtési idő vagy azonnali válasz
- a riport célja: az alany, ill. a riporter (kérdező)
oldaláról
- a riporter (kérdező) felkészültségének feltérképezése
- viselkedés, öltözködés, testtartás, gesztusok, mimika
- a riportalany jogai, és lehetőségei
b/
- normál tájékoztató riport stúdió szituációban
- kínos riport, kellemetlen kérdések a gyakorlatban
- ha a riporter (kérdező) rosszindulatú
- ha az igazságot keresi
- ha a közérdeket védi
- ha felkészületlen