A protokollos a kultúrák közötti közvetítő |
![]() |
![]() |
![]() |
Írta: Dr. Vámos Lászlóné - Katalin | |||
Egy alkalommal interjút készítettem a Konfuciusz Intézet programigazgatójával, ami a weblapon olvasható. Ekkor sokféle hasznos információhoz jutottunk. De mindig találok olyan érdekességet, amivel – úgy gondolom - ki kell egészítenünk az eddigi ismereteinket. Köztudott, hogy a Kínai Népköztársaságban egymilliárd háromszázmillió ember él. Kihangsúlyoztam az ország pontos elnevezését, ugyanis nagy sértés ha valaki Kínai Köztársaságot mond, mert az Tajvan. Sajnos, ezt még a magyar újságírók is eltévesztették egy alkalommal, amikor kínai delegáció érkezett hazánkba. A Kínai Népköztársaságban hivatalos beszélt nyelv a mandarin. Ez a hivatalos írott nyelv, amely egységes, egyben az oktatás és a média nyelve is. De a különböző nyelvjárások között rendkívül sok eltérés található, emiatt sokan szóban nem értik meg egymást csak írásban. Tárgyalási stílus a hivatalos partnerekkel: Nagyon fontos tudnivaló: kínaiul – mint magyarul is – első helyen a vezeték – vagy családnév áll, utána a keresztnév. A száz leggyakoribb vezetéknév náluk olyan, mint nálunk a Kovács, Kiss, Nagy, Szabó stb. nevek. A kínai partnerekkel folytatott tárgyalásra nagyon fel kell készülni. Szívós tárgyalók. A döntés meghozatalára hosszú időt szánnak, sokszor 4-5 tárgyalásra is sor kerül, míg az üzlet létrejön. A kínaiak ha nemet akarnak mondani, inkább hallgatnak. Hivatalos tárgyalásokon kerüljük a vicceket. A kínai testbeszéd a nyugatiak számára érthetetlen. A legbiztosabb nem verbális megnyilvánulás, a mosoly. Nem kedvelik az érintést, a kézfogás ismert számukra, de nem szoktak a másik előtt meghajolni mint a japánok. „A tisztelet jeleként a kínaiak találkozáskor szemhéjukat kissé leeresztik.” Nem várják el azt, hogy az európai ember pálcikával étkezzék, természetesen lehet evőeszközt kérni. Szeretik a jázminteát, filterest nem fogyasztanak. A filteres tea „vicc” számukra. A kínai hölgyek öltözködése egyszerű, visszafogott, gyakran hordanak nadrágkosztümöt, de tudnak nagyon elegánsak lenni. Kínába ne vigyenek órát ajándékba, mert az az idő múlására emlékezteti őket. A fehér a gyász színe, tehát fehér terítőt se ajándékozzanak a kínai vendégüknek. Javasolom, ha távolkeletről hívnak vendéget, tanulmányozzák át előtte az ottani étkezési, kulturális és egyéb szokásokat. Annyit tudok a kínai vendégek étkezéséről, hogy haznánkban szeretik a halászlét, a töltöttkáposztát, a rétesféléket /almás, meggyes rétest / a gyümölcsfagylaltot. A túrós rétes nem jöhet számításba, mert nem fogyasztanak tejet és túrót. A túl forró ételt és a túlságosan hideget nem szeretik. ![]()
|