„Liszt zenéje lágy líraiság és mindent elsöprő erő…szilaj száguldás a magasságokban és a mélységekben…és megnyugvás a belső tájakon, a lélekben”.
                                                                                         Havas Judit előadóművész

Liszt Ferenc 200. éves születésnapja alkalmából október 20-23. közötti időben  három napos koncertet rendeztek a Régi Zeneakadémián. 

A fotón Jandó Jenő zongoraművész és Havas Judit előadóművész látható.

                       


„A hely zarándoklat színterévé vált három napra, akik olyan ajándékban részesültek, ami a legjobban hiányzik mai életünkből. A zenébe lényegült szeretet várta a hallgatókat a Régi Zeneakadémián, Liszt születésnapjának
hétvégéjén.”    Batta András

A zenei program a következő volt:

Jandó Jenő zongoraművész előadásában: Jeanne d'Arc a máglyán /ének és zongora-harmónium változat. Közreműködött Halmai Katalin operaénekes

Két legenda Nr.1.A-dur /Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál/
                    Nr.2.E-dur /Paolai Szent Ferenc a hullámokon jár/

1. Mefisztó keringő
A holt költő szerelme /melodráma/. Közreműködött: Havas Judit előadóművész

         „Liszt szellemének határtalan erejét bárki érezheti, aki még beszéli a Zene nyelvét! Hálásak lehetünk Neki, hogy lemondott a csillogásról és Weimarba költözött….”                    

                                                                                                                  Szokolay Balázs

2011. október 22-én szombaton World Liszt Day volt és a világ tizenkét pontján csendült fel ezen a napon a „Krisztus-oratórium” című műve, óriási sikerrel. Vilniustól Párizson át, egészen Szöulig Liszt dallamokkal teltek meg a templomok, a koncerttermek.

Magyarországon, a következő városokban hangzott el a zenemű:

Budapest Szent István – bazilika, Eger – Bazilika, Győr Richter terem – Kecskemét – Nagytemplom, Sopron – Szent Mihály templom, Szeged – Dóm.   
Az eseményhez csatlakoztak olyan városok, amelyek Liszt életében is jelentős szerepet játszottak és olyanok is, ahol a zeneszerző sosem járhatott ugyan, ám ahol a Liszt-kultusz így is virágzik.

Liszt Ferenc a Krisztus-oratóriumot  1853-ban kezdte komponálni, melynek teljes ősbemutatójára két évtizeddel később, 1873. május 29-én Weimarban került sor.

Amit illik tudni az oratóriumról, és a koncert alatti illemtanról:

Az oratórium szólóénekesekre, ének- és zenekarra komponált, bibliai tárgyú, drámai zenemű. Az oratórium szövege és a zenei illusztráció-együttműködése fenséges. A Krisztus – oratóriuma mintegy háromórás zenemű. Az utolsó tételnek több címe van, mely közül a Feltámadás hallható utoljára.

A terembe /templomba/ való belépés előtt a mobiltelefont ki kell kapcsolni.
Nem illik elkésni, mert zavarja az előadót, a művészt.
A későn érkezőnek várnia kell az alkalmas pillanatra, hogy helyet foglalhasson.
Amikor egy-egy tétel elhangzik, van egy nagyon rövid kis szünet, amikor a hallgatóság használhatja zsebkendőjét és köhécselhet.
A rövid szünetek között nem szokás tapsolni és nem illik kimenni.  
Az esetek többségében a fotózás tilos.