Vannak olyan általános szabályok, amelyek minden zászlóra vonatkoznak.
Egy nemzeti zászlót nem szabad egy másik alá felvonni, vagyis nem lehet egy rúdon két zászló. Ha több zászló lobog egy helyen, mindegyiknek azonos hosszúságú rúdon kell elhelyezkednie és ugyanolyan nagyságúnak kell lenniük.
Ha egy nemzeti zászlót egy másik fölé helyeznek el, akkor az utóbbi feletti győzelmet jelenti, ezért békeidőben egy ország zászlójának a másik fölé helyezése sértés. Minden zászlónak külön rúdon kell lengenie, és egyforma méretűnek kell lennie. Az ENSZ – székház előtt, illetve a nemzetközi rendezvények alkalmával a zászlókat általában az országok angol nevének sorrendjében vonják fel. Ha csak néhány állam zászlóját vagy a kétoldalú kapcsolatok esetén csak két zászlót kell elhelyezni, akkor a vendéglátó ország zászlója kerül a szemlélő bal oldalára. Ha a zászlók csokorban helyezkednek el, akkor a saját zászlót kell a csokor közepére helyezni.
A különböző konferenciák, szerződések aláírása alkalmával szokás a küldöttségek hovatartozásának jelzése az asztalon elhelyezett kisméretű zászlóval. Kétféleképpen lehet elhelyezni ezeket a zászlókat, egyrészt hasonlóan a szabadban kitűzött zászlókhoz függőleges rúdon, vízszintesen lengve, másrészt a rúdhoz erősített keresztrúdról alálógatva. Az első esetben nincs különösebb probléma, de a másiknál figyelni kell arra, hogy a zászló helyesen lógjon. A vízszintesen sávos zászlók esetében a legfelső sáv kerül a bal oldalra, míg a függőlegesen sávos zászlók esetében a rúdnál lévő sáv kerül legfelülre.
Szintén általános szabály, hogy a címeres állami zászlókon a címer nem fordul el a zászló többi részével együtt /pl. Ausztria/, de ahol a címer a nemzeti zászlót is díszíti, annak érdekében, hogy megkülönböztesse egy másik állam nemzeti színeitől, a címer a sávokkal együtt fordul /pl. Horvátország, Szlovénia / . Célszerű a rendezvény előkészítése során tájékozódni az adott állam érvényes szabályairól, mert ez alól is van kivétel /pl. Szlovákia, Lichtenstein./
Az ilyen eseményeken az is fontos szempont, hogy megvizsgáljuk azt, hogy milyen zászlót kell kitennünk. Ha a vendég egy nemzetközi szervezet képviselőjeként van jelen, akkor függetlenül a nemzetiségétől, a szervezet zászlóját kell elhelyezni az asztalon. Szintén fontos megvizsgálni azt a tényt, hogy az adott személynek van-e a beosztásával összefüggő személyi zászlója. Például a NATO európai erőinek főparancsnoka egy amerikai tábornok, de a hivatalos látogatása során nem az amerikai zászlót kell használni, hanem a Szövetséges Európai Erők Európai Parancsnokságának zöld színű zászlóját.
Az sem mindegy, hogy a külföldi küldöttség érkezésekor, illetve az itt tartózkodása során az adott ország hivatalos zászlóját vonják-e fel vagy sem, esetleg egy korábbi változat kerül a rúdra, vagy az asztalra. Példaként említhető, hogy 1992. tavaszán az egyik nagy vegyipari gyár iráni küldöttséget látott vendégül, és egy műhímző ipari szövetkezettel legyártatták Irán zászlóját. Sajnos, mivel a vendéglátók nem rendelkeztek megfelelő információval az iráni zászlóról, ezért egy a hetvenes években kiadott atlaszt vittek magukkal a megrendeléshez, amelyben Irán 1979 előtt hivatalos állami zászlója szerepelt. Az országban azonban 1979 áprilisában győzött az iszlám forradalom és 198O óta egy az iszlám fontosságát jelképező zászlót használnak az oroszlánnal és a felkelő nappal díszített zászló helyett, amely a sah idején volt hivatalos. El lehet képzelni, milyen szerződés megkötésére került volna sor, ha azt a zászlót elhelyezik a tárgyaló asztalon.
Figyeljünk arra is, hogy még véletlenül se vonjuk fel fordítva egy állam zászlóját, mert lehet, hogy ezáltal egy teljesen más zászlót kapunk. Egy Budapesten rendezett nemzetközi konferencia alkalmával nem szándékosan ugyan, de fordítva húzták fel a csehszlovák zászlót, ami így Malaysia egyik szövetségi államát, Sarawakot jelképezte. A Szervezők igencsak csodálkoztak, amikor valaki a recepción a sarawaki küldöttséget kereste, mondván, hogy kint leng a zászlója.
Magas rangú külföldi vendég érkezésekor minden esetben felvonják az illető állami lobogóját is. Az államfőket szállító autókra, a jobb oldalra szokás kitűzni az állami zászlóját vagy ha van személyi standárja, akkor azt, és a bal oldalra a vendéglátó állam lobogóját. A nagykövetek esetében csak a saját állami zászlót tűzik ki. Úgy kell elhelyezni a megfelelő méretű zászlót, hogy az ne zavarja a gépkocsi vezetőjét a biztonságos közlekedésben.
|