| Szüret elméletben- Alapfogalmak, amelyekkel illik tisztában lenni |
 |
 |
 |
| Írta: Dr. Vámos Lászlóné - Katalin | |||
| 2009. október 05. hétfő, 15:39 | |||
|
2009.12.22, Forrás: www.vinoport.hu
Az egyes borvidékeken kialakultak a tradicionális szüretkezdési időpontok. A 18-19. században a szüret egy fontos gazdasági és kulturális esemény volt, amelyhez rengeteg szokás kötődött. Napjainkra sajnos ezek a szokások szinte teljesen eltűntek. Alapvetően ma kétféleképpen szedik a szőlőt az országban. Az első esetben még mindig a családot és a barátokat fogják munkába, ezek az alkalmaknál a hangulat a legfontosabb, és az emberek idejéhez igazítják a szedést. Ez sokkal inkább szórakozás, mint munka. A másik esetben, azok akik komoly bort akarnak készíteni, a szőlő érettségének állapotát helyezik előtérbe. Ekkor a szüreti időpontot a szőlő fajtája, az évjárat jellege, az őszi időjárás és a készíteni kívánt bor stílusa határozza meg. A borászoknak a szüret időpontja az egyik legfontosabb kérdés, amiről dönteniük kell a bor elkészítésének folyamata alatt, és talán ehhez a döntéshez kell a legnagyobb tapasztalat is. Természetesen, mint mindenhez, ehhez is kell egy adag szerencse , hiszen bármennyire pontosak az időjárás előrejelzések, egy seregély támadást például senki nem jósolhat meg előre. Egy kevésbé meleg évjáratban a borásznak gyakran kockázatot kell vállalnia, és kint kell hagyni a szőlőt. A már majdnem érett gyümölcsöt óvni kell. Nem elég, hogy egész évben kemény munkával gondozta a tőkéket, de ilyenkor meg kell védeni a seregélyek, a vadak és az egyre szaporodó tolvajok elöl is. A klasszikus szüreten kívül, a szüret kifejezést másra is használják, így létezik: zöldszüret, próbaszüret, kényszerszüret és késői szüret. Ha ezeket a szókapcsolatokat jobban megvizsgáljuk, könnyen felfedezhetjük, hogy egy közös mozzanat van bennük, mégpedig a fürt konkrét elválasztása (levágása) a tőkétől. Az, hogy ezt mikor és miért végzik, az fogja meghatározni a szüret fajtáját. Zöldszüret Zöldszüret alatt azt értjük, amikor a szőlész levág a tőkéről ép, egészséges, de még jócskán éretlen fürtöket. Ezzel természetesen csökkenti a későbbi potenciális bor mennyiségét, viszont a meghagyott fürtökbe sokkal több tápanyag jut, ettől koncentráltabbak lesznek, tehát maga a bor is összetettebb lesz. A zöldszüretet néha az időjárás maga is elvégzi, mondjuk egy jégveréssel, ami természetesen nem nevezhető ideális segítségnek. Próbaszüret Próbaszüretet az érés különböző szakaszaiban többször végeznek. Ilyenkor egy fürtnek megnézik a tömegét, savtartalmát és mustfokát. Kényszerszüret Kényszerszüretnek nevezik, ha az érésben levő szőlőt a kívánt szüreti időpont előtt kénytelenek betakarítani növény-egészségügyi problémák (legtöbbször szürkepenész) miatt, vagy pedig azért, mert a közelgő időjárás nem engedi meg a további tőkén hagyást. Késői szüret Késői szüret esetén a bogyók vízvesztése miatt különleges minőséget, de kevesebb mennyiséget lehet betakarítani. Ez tipikusan Tokaj-Hegyalján fordul elő, ahol gyakran gombás fertőzés is segíti a bogyók koncentrálódását. Fontos, hogy ugyanaz a penészgomba, ha éretlen fürtre telepedik, átok, ha viszont érett fürtöt borít, áldás lesz. Szürke penész kontra nemes penész. 
|
|||
| Módosítás dátuma: 2012. január 12. csütörtök, 15:29 |
A szüretek története hosszú időre nyúlik vissza. A 16-17. században erre az időre leállították a városokban a törvénykezés, és még a hadviselő vitézek is haza siettek az ilyenkor zajló mulatságok kedvéért. A 18-19. században a szórakozás mellett már tudatosan szüreteltek, a kötelező kezdési időpontot például a városi előjárok határozták meg. Ennek rögzítése azért is volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni.