A protokoll múltja, jelene és jövője. II. rész - www.protokoll-info.hu - Dr. Vámos Lászlóné Protokoll szakértő weboldala
A protokoll múltja, jelene és jövője. II. rész PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Összeállította:Dr. Vámos Lászlóné - Katalin   

b_300_160_16777215_0___images_stories_k_b_biblroyale_ms9008_fol8v_reszlet01.jpeg

 

 

PROTOKOLL

Ugorjunk kicsit vissza a történelemben. A protokoll kifejezés a bizánci korból, a görög nyelvből származik. /330 – 1453 / A pergamentekercseket előzéklappal látták el, ezen tüntették fel a pergamentekercseken található legfontosabb adatokat. A görög eredetű, később latinosodott „protokoll” kifejezés eredetileg összefoglalót, jegyzőkönyvet is jelentett.

 

 

 

- Évezredek és évszázadok hosszú során alakultak a ceremóniák. A diplomáciai képviselői tisztség története az ókorig vezethető vissza.  A görög városállamokban ie. 6. Századtól kezdve már kitűnő szónokokat választanak követként, sérthetetlenséget biztosítanak részükre és tisztelettel veszik őket körül.

- A rómaiak a birodalmon kívüliekkel nem tárgyaltak, hanem légióikkal leigázták őket.  

Bizánc a XI. és XII. században a világ egyik fővárosa, a diplomáciai élet központja volt. /kelet-római császárság – Bizánci Birodalom /

Bizáncban, az udvari környezetben gondosan kidolgozott előírásokhoz ragaszkodtak, amely szabályozta a méltóságok rangját, címeit és a külföldi követek meghívását.

A bizánci udvar alakította ki a diplomáciai élet külsőleges formáit. A császári trónust úgy alakították ki, hogy egy szerkezet mindig a magasba emelte azért, hogy a császár mindig felülről és lefelé szólhasson a vendégéhez.

A bizánci diplomácia protokoll gyakorlatát a vele érintkezésben állott európai uralkodói udvarok is átvették. Fontos szerepet vállalt a Velencei Köztársaság.

A protokoll nem ismer lehetetlen, minden konfliktust azonnal meg kell oldani.

 

A XVII-XVIII. századi Európa a diplomáciai elsőbbségért folytatott francia-spanyol vetélkedés botrányaitól volt hangos. A kor diplomatái valóban komolyan vették a protokollt.

 

Vajon ki volt Magyarországon az első protokollfőnök? 

 

Valószínűleg az a főudvar mester, aki Mátyás király udvarában a ceremóniákért volt felelős és egyben az udvartartás feje volt.

Szigorú volt az udvari rangsor, amely ekkor már régóta külön tudománynak számított.

Mátyás%20király_b_biblroyale_ms9008_fol8v.jpg b_300_160_16777215_0___images_stories_Medieval-university.jpeg 

A király második felesége Beatrix a nápolyi királylány nagy hatással van az udvari szokásokra.

A  díszebéd ültetési rendjét már a főudvarmester, a protokollfőnök szabja meg és az ételeket is főurak szolgálják fel.

b_300_160_16777215_0___images_stories_250px-Thuroczy_elso_lap.jpeg b_300_160_16777215_0___images_stories_200px-III_Andras_Magyarorszagra_jon_KK.jpeg

Egy szellemes meghatározás szerint: „A PROTOKOLL A NEMZETKÖZI UDVARIASSÁG  KÓDEXE. „ 

A protokoll nemzetközi gyakorlata mindenekelőtt a diplomácia terén alakult ki és a diplomácia fejlődése mindig meghatározó szerepet játszott a hivatalos nemzetközi kapcsolatok viselkedéskultúrájának alakításában is. 

A jelenlegi diplomáciai munka alapját az 1961-ben elfogadott Bécsi Konvenció, majd a konzuli kapcsolatokról szóló  l963. évi Bécsi  Konvenció képezi az alapját a diplomáciai protokollnak, amolyan bibliának tekinthető.

A klasszikus diplomáciai protokoll az általánosan elterjedt illem és magatartási szabályokkal nem foglalkozik, mert azok ismeretét az ilyen hivatást választók esetében adottnak veszik. 

 

scroll back to top
Módosítás dátuma: 2013. november 14. csütörtök, 13:33