Az Anna-bál rövid története 3. rész - www.protokoll-info.hu - Dr. Vámos Lászlóné Protokoll szakértő weboldala
Az Anna-bál rövid története 3. rész PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Szűr Krisztina stylist - oktató   


altDe lépjünk tovább, s nézzük a stylist számára legfontosabbat, a ruházatot, viselkedést, programokat és az étkeket. Mielőtt erre rátérnénk, nézzük át azt is, eleink hogyan „csinálták” , mikortól datálódik a mára már tradícióvá vált Anna-bál?
Az Anna-bálok szokása régebbi eredetű, mint ahogy hinnénk. A XVIII. század végén haladó szellemű fiatal osztrák nemesek a bécsi Anna-kolostor pincéjében tartották titkos összejöveteleiket. Itt rendezték meg báljaikat is, amelyeken – liberális szellemiségük megnyilatkoztatásául – szolgáik is részt vettek. Valószínűleg innen ered az ötlet magyarhonban is!

 

Az első Anna-bált 1825. július 26-án rendezték meg Balatonfüreden. A település centrumában áll az épület, melyet 1798-ban építtetett a Szentgyörgyi-Horváth család – ez később leégett. A Horváth család a reformkori Balatonfüred társadalmi életének központjában állt. Kiváló üzleti érzékük azt diktálta, hogy invesztáljanak tágabb környezetük felvirágoztatására, mert jól tudták, ezzel anyagi gyarapodásukat (is) szolgálják. Talán nem vagyunk rosszindulatúak, ha azt gondoljuk, hogy az első füredi Anna-bál megrendezését is üzleti megfontolások diktálták. Ez persze nem zárja ki, hogy leányuk társasági bemutatása ne játszott volna szerepet, vagy hogy ne motiválta volna a nemzeti érzelmű családot a politikai véleménycserék lehetőségének megteremtése, a nemzeti identitás demonstrálása. Horváth Anna Krisztina sorsszerűen már az első bálon megismerkedett leendő férjével. Az 1825-ös kezdet után néhány évig csend volt bál-ügyben, hiszen Anna Krisztina egy év múlva már férjhez ment Kiss Ernőhöz, aki a szabadságharc altábornagyaként a tizenhárom aradi vértanú egyike lett. Szerencsére 1831-ben újraindult a báli sorozat, s csak kevés alkalommal maradt el, így például 1848-ban. Az első bált követően minden év Anna naphoz legközelebbi szombatján megtartott Anna-bál az ország legelőkelőbb báljai közé tartozott, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai nyaranként találkoztak, kihasználva az évszak és táj adta lehetőségeket. Sokszor és szívesen látott vendég volt Jókai Mór, Blaha Lujza és Vörösmarty Mihály. A XIX. században egyre inkább kifejezetten „sikk” lett elutazni erre az eseményre, s ha már leutaztak, a hölgyeknek pompázni illett, szükséges volt bemutatni az akkori öltözködés méregdrága és bonyolult kellékeit.

 

A Millenium miatt Budapest szerepe megerősödött a XIX. század végén, a vidéki bálok kissé veszítettek jelentőségükből, de az Anna-bál így is túlélt minden rosszat. Az első majd második világháború miatt megváltozott a fürdőélet jellege, így az Anna-bálok megint, csak más ok miatt veszítettek jelentőségükből – így csak 1954. július 31-én rendezték meg újból az Anna-bált, s csak 1957-től adott otthont az eseménynek a felújított egykori Kúrszalon, a ma is a bálnak teret adó Anna Grand Hotel. Érdekesség, hogy a fél évszázada megtartott bálon az urak virággal szavaztak a bálkirálynőre: az éjfél előtti fél órában tartották meg a virágtáncot, amikor is a fiú annak a lánynak nyújtott egy szál virágot, akit felkért. Például az 1955-ös évnek a bálkirálynője huszonkét szál szegfűvel és rózsával büszkélkedhetett. Az akkori második helyezett tizenhét szál virággal a karján táncolt.


Huszka Jenőt, a neves zeneszerzőt is megihlette az Anna-bálok varázsa. Életének utolsó szerzeménye az Anna-báli keringő, melyet 1962-ben játszottak először nyitótáncként a hagyományos díszpalotás mellett. Az Anna-bálon az első helyezett hölgy Viktória díszítésű, a II. helyezett Rothschild, a III. helyezett pedig Apponyi mintával díszített Herendi porcelánvázát kap a Herendi Porcelánmanufaktúra felajánlásaként.
 

scroll back to top
Módosítás dátuma: 2011. március 15. kedd, 19:42