A királynő és a menükártya - www.protokoll-info.hu - Dr. Vámos Lászlóné Protokoll szakértő weboldala
A királynő és a menükártya Nyomtatás
Írta: Dr. Vámos Lászlóné - Katalin   
2009. szeptember 13. vasárnap, 21:01

49297.jpgÕFELSÉGE II. MARGIT, A DÁN KIRÁLYSÁG URALKODÓJA
1972. január 14-én lépett trónra. Minden évforduló alkalmával fényes ünnepséggel köszöntik a királynőt Koppenhágában."A protokoll az, ami egybetartja az embert" - nyilatkozta egy alkalommal a királynő

II. Margit l953-ban, tizenhárom éves korában lett trónörökös. A dán választópolgárok 1953-ban népszavazással elfogadták azt a törvényt, hogy ha az uralkodónak nincs fiúgyermeke, akkor leánygyermek is örökölheti a trónt.

 


IX. Frigyes előrelátóan készítette fel lányát az uralkodásra, aki tizennyolc évesen már részt vett az Államtanács munkájában. Az alattvalói körében rendkívül népszerű királynő jogot, filozófiát, politikai tudományokat, régészetet, művészettörténetet és közgazdaságtant tanult a leghíresebb európai egyetemeken.

Nemcsak bőkezű művészetpártoló, hanem maga is tehetséges festő. Szeret utazni.

A kilencvenes évek elején Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására hazánkba látogatott II. Margit dán királynő. Magyarországi programja során látogatást tett - többek között - Mezőkövesden. A királyi vendégek és az őket kísérő delegáció tagjai, a szervezőkkel együtt külön vonaton tették meg az utat. Az állomásra történt megérkezésüket követően, a protokollos azonnal gépkocsiba ült és előresietett azért, hogy még az utolsó ellenőrzést elvégezhesse a helyszínen.

A falumúzeum előtt nagy tömeg várta a királynőt. Kb. 2OOO ember lehetett, akik közül sokan felöltötték a mezőkövesdi népviseletet, és ez gyönyörű látványt nyújtott. A protokollos az ellenőrzés elvégzése után felállt a lépcsőre és megkérdezte, hogy van-e itt énekkar. Kórusban kiáltották, hogy igen. Ekkor megkérte őket, hogy lépjenek ki. Kb. 8O-an kiléptek a sorból, kicsik, nagyok, fiatalok, nagypapák, nagymamák, a csodálatos népviseleti ruhájukban. Amikor megérkezett a királynő, és kiszállt a gépkocsiból, az emberek elkezdtek énekelni.


b_300_160_16777215_0___images_stories_kiralyno_dankiralyno.jpeg


A királynő meghatottan szétnézett, alig tudta levenni a szemét az emberekről, akiknek a sziporkázó napsütésben, teljes pompában ragyogott a ruhájuk, s azok szívből, lélekből, önfeledten énekeltek és köszöntötték a királynőt.

E kedves programot követően a vendégek a különvonattal továbbmentek Debrecenbe. Amikor leszálltak a vonatról, István, a főprotokollos ismét előre sietett gépkocsival a Hortobágyi Csárdához, mert ő volt a felelős az ebéd megrendezéséért. Még Budapesten elkészíttette a gyönyörű, díszes, merített papírra írt menükártyákat, amely több hónapig készült, s azt a táskájába tette.

Amikor eltelt húsz perc, ijedten vette észre, hogy a táskát a különvonaton hagyta, amiben a menükártyák voltak. A vonat azóta kb. ötven kilométerre lehetett már Debrecentől. Mikor erre rájött, a vele együtt lévő protokollosok majdnem sírógörcsöt kaptak elkeseredésükben, hiszen ez nagy szakmai hiba akkor, ha nincs a díszes teríték mellett a két nyelven megírt menükártya.

István, a mi protokollos barátunk ekkor bement a Csárdába, megnézte a szép különtermet, ahol a harminc vendégre gyönyörűen megterítettek, majd kiment a konyhába. Ott is szétnézett, keresett valamit, de még maga sem tudta, hogy mit. Csak arra gondolt egyfolytában, hogy ezt a problémát valahogy meg kell oldani, mégpedig azonnal.

Kiment a gazdasági udvarba, ahol meglátott egy ősz hajú, kék szemű, harcsabajszú, kb. 16O-17O cm magas, mokány idős embert kalappal a fején, fekete hosszú szárú csizmában, aki fejszével éppen fát vágott.

Jónapot kívánok! - köszönt illedelmesen István.
Adjon Isten! - hangzott a válasz.

István ekkor bemutatkozott s azt mondta, hogy ő a magyar királyi protokollos! /ilyen beosztás jelenleg nincs Magyarországon, de a jó szándékú lódítás itt bocsánatos bűnnek tekintendő./

Õ is bemutatkozott. Mondta, hogy ő a Józsi bácsi.
- Aztán tudja-e Kend, hogy rövidesen itt lesz a dán királynő? - kérdezte Józsi bácsitól.
- Mondta, hogy igen, tud róla.
- Hát tud-e régies rigmusokban regölni - kérdezte István, most már valamiféle reménykedéssel a hangjában.

Józsi bácsi igennel válaszolt. Na itt van az én emberem - gondolta magában.

- Nagyszerű - vidult fel István. Akkor Józsi bácsi lesz a MENÜKÁRTYA!
- Mi leszek én? Menükártya? - hahotázott nagyot az öreg.

Egymás kezébe csaptak, állt az alku. Nem sok idő volt már a királynő megérkezéséig, így Józsi bácsi azonnal elsietett, kitisztította a csizmáját, felöltötte a legszebb népviseleti ruháját és szalagot kötött a kalapjára.

István elmondta, hogy mi lesz a menü, s azt kérte, hogy nagyon érdekes, régies stílusban, rigmusokkal vezesse elő az ételeket. A többit rábízta.

A királynő és kísérete asztalhoz ült. A szervezők mit sem tudtak arról, hogy mi fog most történni, amikor Józsi bácsi kiállt az étterem közepére, s aztán rázendített imigyen:

ÜDVÖZÖLLEK TÉGED KIRÁLYNÕ!
ÉN LESZEK A TE MENÜKÁRTYÁD!

Ekkor kitört a nevetés a vendégekből, erre senki nem számított. Józsi bácsi pedig jól megcsavarta, megcifrázta a szavakat valahogy így, hogy

a tarka-barka- szarka hozta a levest, amit fogyasztani fogsz, ennek neve

ÚJHÁZI TYÚKHÚSLEVES

A dán királyi tolmács teljesen belezavarodott, mert képtelen volt lefordítani a kacskaringós szöveget. Megpróbáltak segíteni a hosszabb idő óta Magyarországon élő dán vendégek, s kórusban fordították le a cifra szöveget a királynőnek, miközben dőltek a nevetéstől.

Józsi bácsi kifogyhatatlan volt az ötletekből, minden ételsor előtt még vőfélyrigmust is mondott, s folytatta tovább: hogy ákom-bákom-mákosom, most hozza neked királynő a mákos rétest. Így ment ez tovább, míg elfogyott a sok finom étel.

Még ma is jó szívvel emlegetik a nap fénypontját - Józsi bácsit, aki MENÜKÁRTYAKÉNT megmentette a helyzetet és a vendégek közül még ma sem tudja senki, hogy a kétnyelvű merített papírból készült menükártyát akkor elvitte a különvonat.

Részlet dr.Vámos Lászlóné: Nyolc miniszter volt a főnököm, protokoll a gyakorlatban címü könyvéből.

scroll back to top