Tisztelet a vallási szokásoknak: A zsidó vallás PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Dr. Vámos Lászlóné   
2009. október 14. szerda, 20:42

 

Tisztelet a vallási szokásoknak: A zsidó vallás.

 

altA zsidó vallás a legősibb világvallás, hívei ugyanakkor többségükben egyetlen nép, az ókori Izrael népének leszármazottai.

"Szeressétek az idegent,
hiszen ti is jövevények voltatok
Egyiptom földjén..."
Mózes V. Könyve, 10.,19.

 

Becslések szerint a világ zsidóságának létszáma alig több, mint 15 millió. Közülük 20 százaléknál is kevesebb őrzi a vallás előírásait, ám a többi is tiszteletben tartja, sőt hellyel-közel (alkalmanként) gyakorolja is azokat.

A judaizmus nem kimondottan templomi vallás, szokásai a családi és a közösségi élethez kötődnek. A zsinagógát a világnyelveken nem is nevezik templomnak, hiszen az - zsidó felfogás szerint - nem szent hely, noha bizonyos mértékig azzá tette a sok tragikus eseményt hordozó történelem. A vallási élet vezetője, a rabbi sem pap, hanem inkább, mint nevének, e héber szónak a jelentése is mutatja: a közösség tanítómestere. (Megszólítása Rabbi vagy Főrabbi Úr.) A zsidó hagyomány dogmákat sem ismer, így a hivő és a nem hívő zsidóság nem határolódik el egymástól. Annál inkább szétválik a vallás gyakorlata, különösen a szigorúbb irányzatok, az úgynevezett ortodox zsidóság különféle válfajai, amiket megkülönböztetett figyelemben kell részesítenünk.
A zsidó szimbólumok egy része (a Dávid-csillag, a hétágú menóra stb.) csupán vallási-közösségi (Izraelben nemzeti) jelkép, mások viszont a vallásgyakorlattal szorosan összefüggnek.

A legismertebb zsidó vallási jelkép, a sapka (férjezett nőknél kendő) viselése a zsinagógába vagy a temetőbe lépő nem zsidók számára is kötelező. Ez ugyanúgy a tisztelet legelemibb jele, mint keresztény templomban az ellenkezője. (A nők kerüljék az erősen dekoltált ruha viselését. Ez vonatkozik a mártíremlékművek, továbbá az izraeli Yad Vashem holocaust-emlékmúzeum, akárcsak a jeruzsálemi Mea Shearim negyed meglátogatására is.) A vallásos zsidók étkezésnél is viselik a sapkát, mivel előtte és utána áldást kell mondaniuk, márpedig Isten nevének említésekor fedett fővel kell lenniük. Ez persze a lakomán részt vevő nem zsidó vendégre csak szertartás esetén kötelező. A szigorúan vallásosak állandóan sapkát viselnek, egyesek még úgy is alszanak. A kis sapkát héberül kipának nevezik. (A sábeszdekli kifejezést ne használjuk, mert ez gunyoros jelentésű.)

Minden európai, amerikai és afrikai zsinagóga Kelet (Jeruzsálem) felé néz, így a bejárattal többnyire szemközt levő főhomlokzat, a mizrach kiemelkedő jelentőségű. Itt található a tóra- vagy frigyszekrény, valamint a rabbi és a kántor (előimádkozó) ülése. A Tóra-szekrényben a pergamenre írt Tóra (Mózes öt könyve, szó szerint tanítás) két fára erősített tekercseit őrzik, ezekből szombat délelőttönként olvasnak fel. A közösségi ima és a tanulás mellett ez a zsidó templom legfőbb feladata.

Budapesten közel húsz zsinagóga működik, közülük kiemelkedik a világ második, Európa legnagyobb zsinagógája a Dohány utcai. Emögött találjuk a "mártírok temetőjét", ahol a pesti gettó jórészt névtelen halottait temették el, továbbá az első világháborús zsidó Hősök templomát, valamint Varga Imre szobrászművész mártír emlékfáját. Ennek minden levele egy-egy magyar zsidó mártír nevét őrzi.

A hagyományos zsinagógák közepén, emelvényen helyezkedik el a Tóra-olvasó asztal, a modernebbekben ez is a keleti fal közelébe került. Ortodox zsinagógában a nők csak az emeleti karzaton, vagy ha ez nincs, külön teremben foglalhatnak helyet, modernebb környezetben a zsinagóga hátsó soraiban vagy a templom bal oldalán. Mivel - említettük - a zsinagóga a "közösség háza", ne csodálkozzunk azon, ha a kevésbé fontos imák vagy a Tóra-olvasás alatt olykor társalgás folyik. Nem ritka, hogy istentisztelet után, vagy attól függetlenül is, lakomát rendeznek a zsinagógában (annak külön helyiségeiben).

A zsidó naptár nem csupán a napévhez, hanem a holdhónapokhoz igazodik. A zsidó újév kora ősszel kezdődik.

A legnagyobb, hétről hétre ismétlődő zsidó ünnep a szombat. Mint minden zsidó ünnep, ez is naplementével köszönt be és másnap, az első három csillag feljövetelével búcsúztatják. Ez különösen azért fontos, mert a vallásos zsidó nem végez semmiféle munkát, tevékenységet, nem gyújt tüzet, nem nyúl elektromos tárgyakhoz (például tévét sem néz), nem telefonál és nem utazik péntek estétől szombat estig. Ajánlatos tehát számukra szombaton és más ünnepen olyan szállást biztosítani, ahonnan gyalog is elérhetik a zsinagógát, illetve aznap esedékes találkozók helyszíneit. Az izraeli szállodákban állandóan mozgó, minden emeleten megálló "szombati lift" működik, mert mást az ortodoxok nem használnak. A villanygyújtás és -oltás elkerülésére előre beprogramozott "szombati órát" alkalmaznak. Ünnepeken sem szabad tüzet gyújtani, ám a már égő tüzet használni, s így főzni is megengedett. Szigorúan vallásos vendégünkkel előre beszéljük meg, péntek éjszaka mikor óhajt elaludni, s a megbeszélt időpontban kérés nélkül oltsuk el a lámpát.

Vallásos zsidó vendégünket mindig kérdezzük meg előre, ragaszkodik-e a kóser étkezéshez, mert akkor étrendjéről külön kell gondoskodnunk. Ha repülőjegyet váltunk számára, a kóser étkezést is meg kell rendelnünk. Vallási előírásaik szerint bizonyos állatok (disznó, ló, nyúl, tengeri állatok, stb.) húsát egyáltalán nem szabad fogyasztaniuk, a megengedett állatokat is csak a sakter (metsző) vághatja le, ezek vérét - előírt módon, sózás és áztatás útját - el kell távolítani, s a tejes és húsos (zsíros) ételeket külön kell tárolni. Húsos étel fogyasztása után hat, tejes ételek után fél óráig nem fogyaszthatják a másikat. (Együtt semmiképp nem tálalhatjuk.)

A halak közül csak a pikkellyel és uszonnyal rendelkezők a megengedettek, ám ezeket sem szabad zsírral-hússal együtt főzni vagy tálalni. A magyarországi (édesvízi) halfajták mind fogyaszthatók, kivéve a harcsát és kecsegét. Egy ízben például az Országgyűlés elnöke fogadást adott (történetesen vallásos) izraeli vendégei részére. Mivel úgy tudta, halat ehetnek, harcsát rendelt számukra. Csak ebéd közben derült fény a tévedésre ...

Vigyázzunk, ortodox zsidók vendégeiként ne nyúljunk az edényekhez, a hűtőszekrényhez és különösen ne a borhoz, mert tévedésünk folytán a kóser ételek egykönnyen tréflivé (használhatatlanná) válhatnak. Budapesten kapható kóser élelmiszer, színvonalas kóser étterem is található.

A zsidó közösséget nálunk hitközségnek (angolul community, németül Gemeinde), a tagok egymást hittestvéreknek nevezik. Hétköznap salom a megszokott köszöntés, péntek este és szombaton sabbat salom.

 

 

scroll back to top
Módosítás dátuma: 2009. november 25. szerda, 12:43