Közlekedéskultúra PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Dr. Vámos Lászlóné - Katalin   
2009. december 20. vasárnap, 16:32

"Semmit sem lehet elég korán elkezdeni", tartja a közmondás. A kicsi gyermek a szüleivel lép először az utcára, így a helyes közlekedés alapismereteit elsőként a szülőktől tanulja meg. Pl. hogyan kell a járdán közlekedni, majd arról lelépve, az úttesten átmenni, melyik oldalon kell az autóból kiszállni stb.

 

alt

 

 

 

A tizenéves fiatalok elsősorban a tömegközlekedési eszközöket veszik igénybe amikor iskolába mennek. A járművek a csúcsforgalom időpontjában zsúfoltak, a magyar utasok általában kedvetlenül utaznak. Kevésbé jól nevelt fiatalok sokszor idétlenkednek, megjegyzéseket tesznek az idősekre "Hova tetszik sietni? A temetőbe?" Ezeken a kiszólásokon ők jót nevetnek, miközben idegesítik ezzel a munkába siető felnőtteket.

A praktikus és divatos hátizsákok megkönnyítik a tankönyvek cipelését, de a zsúfolt tömegközlekedési járműveken már korántsem kellemes, amikor hátba vágják vele az utast. Figyeljünk mindenkor arra, hogy a hátizsákból kiálló vonalzó, a tenisz-, és egyéb ütők meddig terjednek.

A tizenéves elfoglalva helyét a járművön, kinéz az ablakon, fülhallgatón hallgatja a zenét olyan hangerővel, hogy a mellette lévők is azt hallgatják, és eszébe sincs szétnézni, hogy kik állnak mellette. Illene időnként körültekinteni és átadni a helyet egy idősnek, vagy gyermekes mamának. Ennél már csak az rosszabb, amikor a fiuk abba a bizonyos "terpeszülésben" két helyet foglalnak el egyszerre és átkiabálnak egymásnak. Vannak olyanok, akik a szűk ülőhelyre úgy préselik be magukat, hogy még meg sem kérdezik: "szabad helyet foglalni"? Pedig az illem ezt kívánná.

Az udvarias és egészséges fiatalok lehetőleg csak az üres járműveken foglaljanak helyet. Ha mégis leülnek, akkor időnként nézzenek szét és adják át udvariasan a rászorulóknak a helyüket.

A felnőttek jóleső érzéssel veszik tudomásul, amikor egy fiatal a járműre való felszálláskor-, vagy leszálláskor segédkezik nekik. Egy babakocsi, vagy nehéz csomag felsegítése elemi udvariassági kötelessége minden fiatalnak. Az lenne jó, ha ilyenkor mindenki a saját szüleire gondolna. Lehetséges, hogy nekik is ugyanígy segít valaki.

A jegy- és bérletváltás kötelező minden utas részére. Ha ellenőr jön és otthon felejtettük a bérletet, nem illik szemtelenül válaszolni a feltett kérdésekre. Elnézést kell kérni és vállalni kell az ezzel járó kellemetlenséget.

Járművön ne fogyasszunk ételt, különösen kolbászos ételt ne, amelynek illata van. Fagylalttal tilos járműre szállni. A hirtelen fékezéstől a tölcsér tartalma könnyen a mellettünk állóra zúdul.

Kerülni kell mindenkor az egymást túlharsogó, hangos beszédet és az obszcén kifejezéseket. Vannak fiatalok, akik bizonyos durva kötőszavak nélkül már nem is tudnak beszélgetni egymással. Sajnos ez a lányokra is vonatkozik, akik igyekeznek fiúsan viselkedni. Nem is gondolnak arra, hogy ezzel szinte magukat alázzák meg. "A környezetet nemcsak eldobott papírokkal, összetört üvegekkel, de szóval is lehet szennyezni!"

A mobiltelefont is módjával kell használni a tömött járművön. Amikor felhív valaki, helyesebb ha ígéretet teszünk a visszahívásra. Nem érdekli az utasokat mások magánügye.

Amikor ablakot akar nyitni valaki vonaton vagy villamoson, kérje a közvetlen környezetében ülőktől azok beleegyezését. A húzat nemcsak az időseknek, hanem a fiataloknak is ártalmára van, csak ők még nem gondolnak erre.

Mint ahogy az utcán, úgy a közlekedési eszközökön sem illik szemetelni. A napraforgó- és tökmag fogyasztása és a héjának szétköpködése kifejezetten közönséges. A félig használt rágóguminak különböző helyre ragasztása, a használt papír zsebkendő eldobása szintén megbotránkoztató.

Tüsszentéskor, erős köhögéskor használni kell a zsebkendőt, amellyel tompítani lehet az ezzel járó hangokat. Influenza-járvány idején kötelessége mindenkinek ügyelni nemcsak a saját, hanem a mások egészségre is.

Gyakran látunk újságot vagy könyvet olvasó utasokat, akik az utazással járó időt hasznosan kívánják eltölteni. Modortalanságnak számit, ha valaki beleolvas a mellette ülő újságjába.

Kutyával póráz és szájkosár nélkül tilos járműre szállni. Nem harap- mondja a kutya gazdája. Õt nem harapja meg, mert ismeri. De az idegenre nem biztos, hogy hasonló módon reagál a kutya. Ne kényszerítsük az utasokat arra, hogy a jármű másik végébe húzódjanak a felelőtlen kutyatulajdonos miatt.

A közlekedési eszközön egymás ölébe ülő fiatalok, magukról megfeledkezve olyan módon viselkednek, ami nem a nagyközönség elé való. Jegyezzék meg, hogy mindent a maga helyén és a maga idejében illik tenni!

Egy nagyon súlyos problémára hívjuk fel a neveletlen, a céltalanul lődörgő felelőtlen fiatalok figyelmét. Ez a járművekre való "kődobálás" . Nem lehet a tettest elfogni, megbüntetni, mert gyáva ahhoz, hogy vállalja a felelősséget. Nem egy fiatalnak és felnőtt embernek okoznak megrázkódtatást, súlyos balesetet, egy életre szóló testi fogyatékosságot azzal, hogy köveket dobálnak a vonatablakokra és különböző járművek ablakára. Ez nem csínytevés, hanem bűncselekmény, amiért a bíróság előtt felelni kell!

 

scroll back to top
Módosítás dátuma: 2010. január 10. vasárnap, 07:52