Boldog házasság receptre PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Szűr Krisztina E-mail: multistyle@eqnet.hu   
2012. január 17. kedd, 16:05

Házaspár

 

A jó házasságra nincs garancia - gondoljuk mi, laikusok. - De bizony van! - mondják a pszichológusok. A boldog házasság titkát kutatva sok olyan pontot fedeztek fel, melyek mindegyik boldog párnál azonosak voltak.

 

 

 

 

 

A házasságok az égben köttetnek, ám a földön kell, hogy jól működjenek. Sajnos, úgy tűnik, a legjobb akarat ellenére is nagyon magas Európában a válások száma, a nagyvárosi házasságok felét előbb-utóbb felbontják. A jó házasság receptjét a múlt században úgy definiálták nagyanyáink, hogy mindenben a férjurunk kedvében kell járni, a hasán keresztül pedig örökre meg lehet fogni. Az emancipáció korában azonban nemcsak ezt az elvet, hanem még a lehetőségét is kizárjuk annak, hogy bármiféle receptje lehet a hosszú együttélésnek. Pedig német és amerikai kutatók határozottan állítják, körvonalazni tudják azokat a viselkedési mintákat, amelyek az együttélésben sikert hoznak. Érde¬mes ezeket megfontolni.

Felejtse el, amit a múltról tud!
Ne törődjön sem maga, sem partnere múltjával, és boldog lesz. Amint elszakadunk a régebbi emlékektől, a gyermekkor, a család vagy az előző kapcsolatok élményeitől, közös bázisra építhetünk. Nagyon fontos a „mi-együtt” érzés. Ha gyermekek vannak az előző kapcsolatból, őket el kell fogadnunk, nem szabad minduntalan a múlt „árnyait” látni bennük.
Felejtse el a múltat!
Maradjon hű önmagához!
Ez mindkét félre igaz. Ne mondjon le sem a sörivó partikról, sem a barátnői tortázásról. Motorozzon, kerámiázzon. Kiderült, hogy nem az állandó együttlét, a „mindenhová együtt megyünk” szokás az üdvözítő, mert hamar megunhatjuk a másikat, s egy idő után terhes lesz a „nonstop turbékolás”. Ha azok maradunk, akik voltunk, továbbra is szórakoztatóak, érdekesek leszünk egymás szemében. Persze a „kiruccanások” nem jelentik a másik szükségleteinek, kívánságainak figyelmen kívül hagyását, megcsalását. A házasság nem külön-, hanem együttélés!

Tanuljon meg vitatkozni!
Örök axióma, hogy jobb napi egy-két összezördülés, mint a kapcsolat végét jelentő egyetlen sárdobálás. Amint előkerül egy probléma, meg kell beszélni. Ez nem jelent lelkizést, és még kevésbé a másik pocskondiázását, inkább higgadt, „baráti” eszmecserét. Minél higgadtabb és mélyre hatóbb, annál jobb. Fogalmazzuk meg, mi bánt minket. Ne próbáljuk elkerülni a beszélgetést, mert az állandóan elfojtott düh felgyülemlik, s a bolhából végül elefánt lesz.
Mosolyszünet Mosolyszünet
Teremtsen hagyományt!
Vezessen be olyan állandóan visszatérő alkalmakat, amikor együtt vannak. Például: reggeli kávézás, hétvégi mozizás, szerdai szaunázás, stb. A közös, egyszerű élmények, ha állandóan ismétlődnek, összekovácsolnak. Hozzátartoznak majd a közös élethez, s bizony nagyon hiányoznak, ha például a kedves üzleti útja miatt elmaradnak.
Közös programok 
Legyen képes megbocsátani!
No nem szavakkal, hanem tiszta szívből. A legvadabb vitákat is kibékülésnek kell követnie. Ha valóban szeretjük a másikat, észrevétlenül újra megtelik a szívünk szeretettel, nem tudunk hosszasan durcáskodni. Ennek hátterét egy olyan plusz szeretetadag biztosítja, ami biztos alapja a jó házasságnak. Figyeljünk arra, hogy a vita és szeretet aránya körülbelül 1:5 legyen kapcsolatunkban!
megbocsátás Kibékülés
Azoknak, akik nem tartják be ezt a szabályt, jó esélyük van arra, hogy előbb vagy utóbb elváljanak. Sok sikert és boldog, szeretetteljes együttélést kívánunk!
Örökre együtt...
 

 

scroll back to top
Módosítás dátuma: 2012. január 18. szerda, 05:58