Borravaló - milyen szabályok vonatkoznak rá? PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Dr. Vámos Lászlóné - Katalin   
2009. július 06. hétfő, 20:22

altBorravalót akkor adunk, ha valaki irányunkban figyelmes, előzékeny, vagy szolgálatkész.

Annyit tudnunk kell, hogy bizonyos szolgáltatásokért világszerte illik borravalót adni, ez elől nem térhetünk ki és a helyi szokásokhoz kell alkalmazkodni. Mindenesetre ez nem tartozik a megvesztegetés fogalmába!

 

 

 

1. Az illemtan szempontjából kétségkívül az a legnehezebb kérdés, hogy mennyi borravalót illik adni.

2. Nehéz meghatározni az összeget, mert hol túl kicsi, hol túl nagy a borravaló, mindkettő helytelen.

3. Ennél már csak az nehezebb, amikor azt mondja valaki, hogy "Amennyit a kedves vendég gondol" - itt ránk bízza az illető az összeget, s ekkor kezd tépelődni az ember, hogy ez vajon mennyi legyen.

Mindent összevetve azért VAN EGY ALAPHELYZET, mert 10-15%-ot illik adni a számlához, ez nemzetközileg is elfogadott.

A borravaló világszerte elterjedt, pl. a vendéglátásban, idegenforgalomban, szállodákban. Ez olyan jelenség, ami elől nem térhetünk ki, és igyekezzünk mint mindenben, ebben is a helyi gyakorlathoz alkalmazkodni.

Vannak olyan negatív jelenségek, amelyek megkérdőjelezik a szolgáltatások minőségét hazánkban. Sajnos megváltozott a turistavendégek összetétele, aminek több oka van. Mindenki előtt ismert, hogy a fővárosban folyik a metró építése, sok az útlezárás stb., emiatt nagyon lassú a közlekedés.
Több helyen becsapják a külföldi vendéget a taxisok, az éttermi pincérek. Emiatt nagyon rossz véleményük van a külföldieknek a magyar vendéglátásról. Ezek után megkérdezik, hogy ezért a szolgáltatásért várnak borravalót a magyarok? Szerencsére ezek a negatív példák nem általánosak, hiszen sok tisztességes és szakmáját szerető szakemberrel találkozhatunk a különféle szolgáltatások területén.

Hazai viszonylatban kinek illik borravalót adni?

Szállodában: szobaasszonynak szokás némi aprópénzt, esetleg kisebb ajándékot otthagyni az asztalon. A többi szinte döntés kérdése: portás, szobapincér, szervizkiszolgáló, ez mindenkinek a saját belátására van bízva.

A szálloda alkalmazottai közül a londínerek panaszolják azt, hogy amikor
a turistacsoport tagjai kerekes bőrönddel érkeznek, azok nem adnak borravalót, mert maguk viszik fel szobájukba a bőröndöt. Ezáltal sok helyen a londínereknek alig van munkájuk. A turistacsoport elutazásakor viszont van feladatuk, hiszen össze kell szedni a nagy csoport csomagjait, ilyenkor vagy van borravaló, vagy nincs!

Étteremben is adunk borravalót, de ha a számla tartalmazza a felszolgálás díját - - ami fel van tüntetve a számlán -, az összeg általában 10-15%, ilyen esetben nem kell külön fizetni. De ha valaki leönti a saját ruháját az asztalnál és a felszolgáló segédkezik a ruha gyors tisztításában, akkor ezt illik borravalóval megköszönni.

Akkor közeledik a borravaló mértéke az alsó határ felé, amikor a szolgáltatás minősége gyenge volt, vagy a számla összege viszonylag nagy.

A felső határ felé közeledik a borravaló akkor, ha a szolgáltatást jónak tartjuk, udvariasak és figyelmesek voltak irányunkban.

Borravalót adunk a benzinkútnál, amikor lemossák a szélvédőt, vagy segédkeznek az üzemanyag töltésekor. Amikor ki van írva a töltőállomásnál, hogy Önkiszolgáló, akkor a kutas csak kérésre segít. Ilyenkor illik borravalót adni.

Borravaló illeti meg a taxisofőrt, ha igyekszik a legrövidebb utat választani, és nem utaztatja be velünk a fél várost, a postásnak, ha pénzküldeményünk érkezik, az idegenvezetőnek, a ruhatárosnak stb. Bérelt társas busznál a gépkocsivezetőnek is szokás pénzt összegyűjteni.

A repülőgépen a stewardessnek illetlenség borravalót adni, mondhatnám azt is, hogy tilos. Ők nem felszolgálók, nem pincérnők, hanem háziasszonyi teendőket látnak el. Érdekesség: ha a stewardess idősebb hölgy, még akkor is Kisasszonynak kell őt szólítani!

Mi a helyzet külföldön?

Ha kitekintünk a nagyvilágba, a következőket tapasztalhatjuk:

Ausztráliában nincs borravaló. Az európaiak vitték be ezt a szokást még a múlt században, az 1940-es években. A külföldiek itt is adnak első osztályú szállodákban, éttermekben, taxisoknak borravalót, ha meg vannak nagyon elégedve. Pl. a fodrászüzletben a dolgozók nem várják el a borravalót a vendégektől. Az előfordul, hogy karácsonykor egy kis ajándékkal kedveskedik a vendég a fodrásznak. De ez minden!

Kanadában a benzinkútnál nincs borravaló. A benzinkutas hálás, hogy nála vásárol valaki, és nem a szemben lévő konkurenciához megy.

Étteremben 10-20% a borravaló mértéke. Ha valakit meghívnak, akkor a vendéglátó fizeti a számlát, viszont távozáskor a vendég teszi le a borravalót az asztalra! Kanadában, ahol cigányzenekar van az étteremben, ott ki van téve egy pohár. Illik abba beletenni a borravalót még akkor is, ha valaki nem rendel nótát.
A zenészek a borravalót szétosztják maguk között, amelyből a prímást két rész illeti meg. Megérdemli, mert a prímásnak kapásból kell tudnia bármilyen nótát eljátszania (ez a szám kb. 3000 dalt jelent).

Borravalót adnak a repülőtéren a hordárnak, a szállodában a gépkocsirendezőnek, aki a kocsit leviszi a mélygarázsba. A londínernek, aki felviszi a szállodai szobába a csomagot.

Gyorsétteremben nem adnak borravalót, még olyan kínai önkiszolgáló étteremben sem, ahol annyit fogyaszt valaki, amennyit csak óhajt.

Az USA-ban a szállodában, étteremben 10-15% a borravaló mértéke. Előkelő helyeken ez magasabb is lehet. A borravaló nincs benne a taxiszámlában.

Arab sajátosság, hogy minden szolgáltatásért külön díjazás jár. Vagyis a szállodákban, jobb éttermekben, a számlában szerepel 10-15% az összegben, de elvárják a visszahagyott borravalót, némi aprópénzről van szó.

Dánia a borravaló tekintetében igen drága ország.
Érdekesség, hogy a mellékhelyiségekben a nők általában kevesebbet fizetnek, mint a férfiak, de ez nem általános. Ez valószínűleg csak éttermekre vonatkozik. De azért itt is szokás a taxisofőrnek 10-15% borravaló adni.

Ausztriában illik borravalót adni az idegenvezetőnek. Még a régi időkben, amikor kevés valutával rendelkeztek a magyar turisták, akkor vittek egy üveg szovjet pezsgőt, vagy ajándékot az idegenvezetőnek. Napjainkban, amikor már euróval is rendelkeznek a turisták, eszükbe sem jut, hogy illene borravalót adni az idegenvezetőnek.

A paraszolvencia kérdésével ebben az írásban nem foglalkozom, sem hazai, sem külföldi viszonylatban, mert az más kategória és nagyon összetett probléma.

 

Végül, honnan is ered a borravaló?

 

Varga Péter borász szerint eredetileg tényleg volt "borravaló". A XVI- XIX. század között törvény szabályozta, hogy minden jelentősebb adás-vétel akkor érvényes csak, ha utána a felek áldomást isznak, amit a vevő köteles fizetni és az

"Egy liter bor" volt!

scroll back to top
Módosítás dátuma: 2010. április 14. szerda, 19:40