Gellért sztorik, avagy-Az eltitkolt ezüsttől a majdnem-rablásig PDF Nyomtatás E-mail
Írta: www.metropol.hu   
2014. április 03. csütörtök, 13:46

Hotel Gellért

Az elmúlt évek folyamán sok külföldi vendéggel, delegációval voltam a Gellért Szállodában. Volt olyan alkalom, amikor szálláshely biztosítását kértem, más alkalommal díszvacsorát szerveztem. Vásony Mihály úr, - aki a szálloda vendégkapcsolati menedzsere – nagyon sokat segített nekem a munkámban, kiváló szakember lévén nem ismert lehetetlent, bízhattam benne. Örömmel adom közre Vásony úr visszaemlékezéseit, amelyet a Metropol újságírója, Puskás Zsuzsa foglalt össze az olvasók nem kis derültségére.  

 
 
 
 
Habár a Danubius Hotel Gellért legendás múlttal és illusztris vendégek távolba vesző sorával büszkélkedhet, nem mindig a legnevesebb emberekhez kötődtek a legérdekesebb történetek. A Gellért Szálló sztorijaiból az évtizedek óta a szállodában dolgozó Vásony Mihály vendégkapcsolati menedzser idézett fel néhányat.
 
A szálloda egyik legizgalmasabb története a második világháború előtti időszakba nyúlik vissza. Tudni kell hozzá, hogy az 1918-ban megnyílt szálloda éttermét 1927–48 között a Gundel étterem bérelte, és nagyon színvonalas konyhát vezettek (a szállodában ismertté vált fogásokról később esik szó). Nemcsak a felszolgált ételek voltak elsőosztályúak, hanem az ezüst tányér- és étkészlet is. Ezeket féltette egy 1924 óta a Gellértben dolgozó raktáros, Majczán Lajos, amikor 1944 végén már a pesti oldalról Budára lőttek, és a szállodát is bezárták. A németek és az oroszok elől az alagsorban befalazta a teljes ezüstkészletet, ami így sikeresen átvészelte a kritikus időszakot. 1945-ben ugyanis a Gellértet – hasonlóan a többi elegáns Duna-parti szállodához, amelyben a tisztikart a német megszállás idején elszállásolták – lebombázták, és kiégett az épület teljes dunai része, illetve a hegyoldali rész közel fele. Éppen ezért van nagy értéke a háború előtti időkből megmaradt tárgyaknak – ezekből néhány a szállodában is látható.
 
A háború után kiásott ezüstök egyébként néhány évvel ezelőtt kerültek vissza a Gundelbe. A szálloda több különleges étkészlettel is büszkélkedhetett: a hatvanas években aranyszegélyes Zsolnay tányérokból ehettek a vendégek, az 50 éves herendi étkészletekkel pedig még ma is meg tudnak tartani mondjuk egy 50-60 fős esküvőt.
 
Nixontól Anthony Quinnig
 
A dunai szárny 1960-as újranyitása után ismét világhírű vendégeket fogadott a szálloda. 1961-ben például Yehudi Menuhin hegedűművész volt az első híres szállóvendég, aki a Gellért vendégszeretetét többször is élvezhette. Itt lakott Richard Nixon egykori amerikai elnök, igaz, az elnöksége előtti és utáni időszakban (1963-ban és 1983-ban) járt a szállodában. Köszönőlevelének fénymásolata a róla elnevezett lakosztályban látható. Az ismert vendégek közé tartozott még Pahlavi iráni sah és családja, a nepáli király, a dalai láma, Casarolli bíboros vatikáni államtitkár, Wermer Heisenberg Nobel-díjas fizikus (a kvantummechanika egyik megalapítója), az amerikai Sabin professzor (a gyermekbénulás elleni Sabin-cseppek feltalálója), Peggy Rockefeller, Marina Vlady orosz származású francia színésznő és énekesnő, Anthony Quinn kétszeres Oscar-díjas színész, rendező, és még sorolhatnánk.
 
Igaz, a szálloda emlékezetes történetei közül kevés kapcsolódik ezekhez a híres emberekhez. Többnyire minél híresebbek, annál rövidebb ideig maradnak a szállodában, általában segítőik vagy saját személyzetük kíséri őket, és ők érintkeznek a hotel személyzetével.
 
b_300_160_16777215_0_http___www.protokoll-info.hu_images_stories_422_Yehudi_Menuhin(1).jpeg 
Rablóból lett hotelvendég
 
Érdekesebb egy rabló története, aki a hatvanas években kirabolt egy bankfiókot a nem túl távoli Karinthy Frigyes utcában. A szállodában elsőre ugyan szokatlannak találták, hogy egy katona kér szobát, de minden papírja rendben lévőnek tűnt. Miután beköltözött, a férfi átment a szemközti kávézóba, még két hölgyet is meginvitált. Közben megérkeztek a környéket átfésülő rendőrök, keresték a katonát, aki addigra már ismét a szobájában volt. Persze nagy izgatottság lett úrrá a személyzeten, ugyanis a katonához az egyiküknek kellett 3-4 rendőrrel a háta mögött bekopognia valamilyen „szobaszerviz” jellegű felkiáltással. A katona nem bizonyult talpraesett rablónak: simán elfogták, és nála volt az elrabolt pénz is.
Majdnem regénysztori
 
Rendőrségi nyomozással is járt, de nem ezzel végződött egy görög vendég esete, aki egyik este azt állította, hogy ellopták a pénzét a szállodaszobából. Felháborodottan kiabált a személyzettel, kihívta a rendőrséget, és a szobaasszonyt gyanúsította a lopással. Másnap a portán követelt azonnali intézkedést és a pénzét, és távozása után is többször ingerülten visszatelefonált a szállodába. Néhány hét múlva ismét megjelent a görög férfi, a nyomozás részleteit és a pénzét követelve. A rendőrségi nyomozás nem jutott eredményre, az alkalmazottakat pedig rendkívül foglalkoztatta az ügy. A szobaasszony feddhetetlen volt, ezért nem tudták, hogy csaló próbál pénzt kicsalni a szállodától, vagy valahogy valóban eltűnt az az összeg. Ám még mielőtt regénybe illő szállodai rejtély kerekedett volna az esetből, kaptak egy hosszú bocsánatkérő levelet Görögországból. Ebben a férfi töredelmesen bevallotta, hogy a pénzét a táskájának egyik zsebébe dugta, és erről teljesen elfeledkezett – most viszont megtalálta. Ezután még többször is vendégük volt, a sok idegeskedésért pedig egy hétcsillagos, különleges Metaxát adott cserébe.
 
A Deluxe lakosztályDeluxe lakosztály
 
Ismert és kevésbé ismert állandó vendégek
 
Nemcsak visszatérő, hanem állandó lakói is voltak a szállodának. A háború előtt megszokott volt, hogy színészek, színésznők kisebb szobákat béreltek a Gellértben. Később lakott itt Turay Ida, illetve egy ideig Páger Antal is. Az elmúlt évtizedekben egy gazdag ausztrál műkincskereskedő hölgy volt az egyik törzsvendégük: miután a férje meghalt, ide költözött, a közösen felhalmozott vagyonukból élt. Nemrég halt meg, szélütéssel vitte el a mentő. Most épp az örökösét keresik.
 
Sokat lakott a Gellértben Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, József nádor ükunokája is, aki végül úgy döntött, vesz a szálloda mellett egy kis lakást.
 
Néha a vendégek nem fedik fel származásukat, foglalkozásukat. Egyik alkalommal egy Londonból keletre, Isztambul vagy Irán felé tartó oldtimer felvonulás résztvevőinek autói parkoltak a szálloda előtt. Az egyik vendég hívta fel az alkalmazottak figyelmét Anton Mosimann nevére egy Mercedes kupé kocsin. Így derült ki, hogy a vendégek között van a neves svájci séf, akinek konyhafőnöki vezetésével például a londoni Dorchester Hotel luxusszálloda étterme két Michelin-csillagot is kapott.
 
Szoba a 60-as évekbenSzoba a 60-as években
 
A Gellért gazdag múltjából manapság is gyakran bukkannak fel vendégek. Három hónapja például egy 18 tagú család (nagypapától az unokákig) érkezett Izraelből, hogy megnézzék a dédnagypapa betonmunkáit. Ők építették ugyanis a szálloda betonalapját, és a tetőszerkezet betonkoszorúját is. Bejárták a családdal a szálloda alagsorát és tetőzetét, a 76 éves családfő legnagyobb örömére.
„Üldözések”
 
És ha már szóba került a fürdő: időnként furcsa helyzetekhez vezet a szálloda és a gyógyfürdő zegzugos alaprajza. Egyszer egy meglehetősen temperamentumos oroszt „üldöztek”, ugyanis a fürdőből a szobák felé tartva rossz liftbe szállt, amelyben épp a liftes néni sem volt benn. Felment ugyan valahogy a 3-4. emeletre, de nem a szobákhoz, hanem a napozóteraszokhoz jutott, ráadásul nem tudott kiszállni, nem boldogult a lift a régi kovácsoltvas rácsával. Közben a liftes néni a földszinten méltatlankodott, hogy ellopták a liftet – kabarészerű jelenetek fakadtak az eltévedésből. Egy másik alkalommal egy idősebb japán hölgy sírdogált a fürdő földszintjén. Próbálták a fürdőcsarnokban megtudni tőle, mi a baj, de nem beszélt idegen nyelveket. A személyzet arra jutott, hogy minden bizonnyal a férjét kereste, miközben eltévedhetett a fürdő labirintusában, véletlenül kijutott a fürdőcsarnokba, és a legújabb beléptető rendszer miatt (egyszer használatosak a jegyek) nem tudott visszajutni. Elindultak hát, és mint egy detektívregényben, megpróbálták feltűnés nélkül előkeríteni a fürdőköpenyes japán férfit, akivel szerencsére hamar összefutottak a fürdő folyosóin.
 
Állítólag egyszer fordult csak elő, hogy az egyik szállodavendég fürdőköpenyét szobakulcsostól ellopták, mialatt úszott. A szállodákban előforduló legrosszabb esetet, a szobából történő lopást azonban sikerült megelőzni, a vendég ugyanis valamiért hirtelen visszafordult a köpenyéhez, amelyet azonban már nem talált. Értesítette is a személyzetet, akik olyan hamar fülön csípték a szobába épp csak bejutó tolvajt, hogy annak nem volt ideje semmit sem magához venni. Elkapni viszont egy csel miatt nem tudták. Amikor ugyanis rányitottak, hirtelen kiszaladt a folyosóra, rábámult kívülről a szobaszámra, mintha csak eltévedt volna, a fejéhez kapott és elszaladt. Ezzel elbizonytalanította a hotel alkalmazottját, és amíg az igazi vendég ellenőrizte a dolgait, a szélhámos annyi egérutat nyert, hogy már nem tudták utolérni.
 
Az is megtörtént, hogy nem az eltűnés, hanem a váratlan megjelenés okozott kalamajkát: egy szobájába visszatérő vendég egy ismeretlen férfit talált az ágyában fekve. Telefonált a portára, ahonnan hamar megérkezett a segítség. Kiderült, hogy a férfi ittas volt, és nem betört, hanem nyitott ajtón keresztül jutott a sajátjának vélt szobába, amelynek ajtaját a szoba igazi tulajdonosa nem csukta be, amikor néhány percre átment a szomszédba az ismerőséhez.
A Szüzek barlangja és az alagútrendszer
 
A szálloda alatt egyébként egy kevéssé ismert alagútrendszer húzódik, amely kisebb részben a szállodához, nagyobb részben a Gellért fürdőhöz tartozik. Az 1930-as években ugyanis azt tervezték, hogy összekötik a Gellért, a Rudas és a Rác fürdő épületeit, és a föld alatti alagútban kisvasút szállította volna az utasokat. A terv kútba esett, de a kicsit kísérteties alagút és a sínek még megvannak. Az egyik járatból egy vaslépcső vezet az alakja miatt Karfiolbarlangnak nevezett képződménybe. A legenda szerint itt réges-rég egy szerzetes élt, akihez fiatal nők, lányok jártak különféle tanácsokért. Innen ered a hely másik neve: Szüzek barlangja.
Itt kapható az eredeti
 
Adósak vagyunk még a Gellérthez kötődő ételekkel. A szállodában két ételkülönlegesség is híressé vált. Az egyik az alkoholba áztatott szárított gyümölcsökkel készülő Posztobányi puding (Gellért puding), valamint a csokoládékrémmel és rumos meggyel töltött Gellért tekercs. Több recept is közismert, de az eredetit természetesen a hotelben készítik, és csak a Gellért Eszpresszóban kapható.
 
scroll back to top
Módosítás dátuma: 2014. április 03. csütörtök, 13:58