Táncóra az egyetemen PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Dr. Vámos Lászlóné - Katalin   
2009. szeptember 13. vasárnap, 20:43

 

49307.jpgAz ELTE Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Szakos, IV. éves hallgatóinak 2007. szeptemberében megígértem, hogy decemberben lesz egy meglepetés program. Láttam rajtuk, hogy nagyon kiváncsiak, de megtartottam a titkot az utolsó percig, amíg csak lehetett.

A meglepetés program az volt, hogy az utolsó órán László Attila nemzetközi táncpedagógus megtanította a hallgatókat a klasszikus táncokra, amelyek a nemzetközi viselkedéskultúra nélkülözhetetlen részei. Ezek a következők voltak:
Angol keringő, Bécsi keringő, Merengue és a Salsa.

A bonyolult épületben a vendégtanárokkal hol az egyik bejáratánál, a nagy földgömbnél találkoztam...


foldgomb.jpg


...hol pedig a gömbaulában...


gombaula.jpg


...amely az épületnek egy másik bejárata és viszonylag távol vannak egymástól. Ez derűs dolgokat eredményezett, mert többeket csak a mobiltelefon segítségével találtam meg az épületben.

Az órarend szerint 10 órakor kezdődött a táncóra az alagsorban található legnagyobb előadó helyiségben, a Harmónia teremben.

¾ 10-kor a Tanár úrral elmentünk a teremhez azért, hogy legyen helyismeretünk. A nagy üvegajtókon keresztül legnagyobb örömömre azt láttam, hogy már elég sokan vannak a teremben, a hallgatók a padokban ülnek. Azonnal benyitottam, üdvözöltem őket és kifejeztem örömömet, hogy milyen sokan eljöttek. Erre megszólal az egyik hallgató: csókolom, mi nem táncórán vagyunk, hanem ez a Geofizikai Tanszék Ûrkutatási Csoportja.


tabla.jpg


Ott a számítógépnél ül a tanár úr, aki vezeti az órát. Ekkor a számítógép mögül egy elég borzas hajú, szemüveges úr felnézett és megnyugtatott, hogy 10 órára befejezi az órát. Halk léptekkel - kissé csalódottan - kimentem a teremből.

Pontosan 10 órakor birtokba vettük a termet. Kerestük a DVD lejátszót és sehol nem találtuk. Láttunk egy szekrényt, ami be volt zárva, kulcs sehol. Kérdően néztünk egymásra és törtük a fejünket azon, hogy vajon mi történt.

Az egyik hallgató elment a szerelőkhöz, de be volt zárva. Ezután a Tanár úr és még egy lány ismét elment, más irányba a szerelők keresésére. Végre, időközben valahonnan előkerült az egyik szerelő s ekkor kinyitotta kulccsal a szekrényt, megvolt a DVD lejátszó! Fellélegeztünk. Elkezdtem hívogatni mobilon a tanár urat. Szomorúan tapasztaltam, hogy ki van kapcsolva a mobilja. Az üzenetrögzítőn megszólaló hang azt kérte, hogy hagyjak üzenetet. Elmondtam az üzenetet, csak azt nem értettem, hogy a Tanár úr miért kapcsolta ki még óra előtt a mobiltelefonját. Végre a szekrény nyitva volt, a DVD-lejátszót megtaláltuk és most azért vártunk, hogy előkerüljön a Tanár úr. Végre ő is megérkezett a helyszínre. Mondtam, hogy hagytam üzenetet a mobilján. Igen? - mondta nevetve. Igazán köszönöm, csak éppen nincs nálam a mobilom, azt otthon felejtettem. Kértem, tiszteljen meg azzal, hogy otthon még meghallgatja az üzenetemet.

Végre leültünk és meghallgattuk a tánc kultúrtörténeti vonatkozásait. A hallgatókkal együtt magam is nagyon vártam már a zenét és a táncoktatást. Végre ez is elérkezett. Körbe álltunk és a Tanár úr tánclépéseket mutatott: kettőt jobbra, egyet balra, ugyanezt most már körbe forogva stb. Apró kicsi lépést jobbra, majd ugyanezt balra, ettől ringatódzik a csípő, ezt táncolják a kubaiak. Ezután mindenkinek párt kellett választania. A baj az volt, hogy több volt a lány, mint a fiú. Sebaj! Lányok is táncolhatnak együtt - mondta. Így is volt.

Időközben kezdtek gyülekezni a terem üvegablaka mögött azok a hallgatók, akik 12 órára jöttek órára. Ezek mind fiatalemberek voltak és nevetve nézték a táncolókat, különösen azokat a lányokat, akik egymással táncoltak. Kinyílt az ajtó és odajött hozzám az egyik hallgató. Ijedten kérdezte, hogy megváltozott az ő előadásuk helyszíne, mert nincs kiírva. Mondtam, hogy semmi nem változott, legyen nyugodt, jó helyen van, 12 óra előtt néhány perccel mi elmegyünk.

Most már elérkeztünk a Salsa nevű tánchoz, amelyet a nyolcvanas évek amerikai zenéjére táncoltak. Tanár úr szerint ez nemcsak tánc, hanem egy valóságos élmény. Tehát táncoljunk Salsát - hangzott a felszólítás, ez nagyon egyszerű. Mindenhol ezt táncolják, Puerto Ricoban és a Nyugat-indiai szigetvilág összes szigetén. Tehát a partnernő jobblábbal, a férfi partner ballábbal kezd, előre lépünk ráhelyezzük a testsúlyt, majd visszazárunk. Ezt táncolhatjuk oldalra, előre, hátra, amerre jólesik. Fontos, hogy a partnernő a tükörképünk legyen. A tánctartás szoros, "merengő"!

12 óra előtt egy újabb tanár érkezett, aki nem szólt ugyan semmit, csak elnézően ránk mosolygott, így tudtuk, hogy vége a mi vidám táncóránknak.

A legközelebbi alkalommal, már a vizsgadolgozat megírására került sor, amihez remélem sikerült megadnunk a táncórával az alaphangulatot. Ezek a felvételek erről készültek. A dolgozatok sikerültek, tanár és diák fellélegezhetett a fél éves komoly munka és tanulás után.

dolgozatiras1.jpg

dolgozatiras2.jpg

dolgozatiras3.jpg



tanarno-nagyobb.jpg



2008. január 10-én ezzel a felvétellel búcsúzom a hallgatóktól

scroll back to top
Módosítás dátuma: 2009. szeptember 13. vasárnap, 20:48