Egyházi előírások és egyéb tudnivalók PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Lejegyezte dr. Vámos Lászlóné - Katalin   

 

Egy általam tisztelt katolikus püspök azt mondta nekem egy alkalommal: a protokoll olyan mint a kétélű penge. A protokollal nagyon meg lehet sérteni embereket és nagyon meg lehet tisztelni valakit.


A Vatikánra csak utalni lehet, ez világi kifejezés, önmagában nem használják. Egyháziasabb az Apostoli Szentszék elnevezés.

A protokoll szerint a hölgyek előtt bemennek a püspökök, kivéve a főrangú hölgyeket. /pl. királyi felség,  miniszter asszony, a köztársasági elnök és  a miniszterelnök felesége stb./

Kérdésemre, az alábbiakat mondta el a Római Katolikus Egyházban az alábbi precedencia és megszólítási rendről:

A Pápa, Róma püspöke Őszentsége, ha róla beszélünk. Megszólítása Szentséges Atya.

Bíborost hívjuk eminenciás úrnak. Tehát az eminenciás úr megszólítás csak a Bíborosnak jár ki és a Máltai Lovagrend Nagymesterének. Megszólításkor profán az, ha csak Bíboros urat mondunk. Helyesen: Igen tisztelt Bíboros úr, Mélyen Tisztelt Bíboros úr.
Ő mindenki felett van, a Szentszékhez tartozik, kettős állampolgársága van.
Tehát, a  Bíboros úr a rangokat tekintve az eminenciások között foglal helyet.
Állami protokoll esetén az államot képviselők után közvetlenül következik.

A pápai nuncius az rendszerint érseki rangban van.

Érseket, püspököket excellenciás úrnak szólítjuk, de használható a monsignore megjelölés is.
A püspököt mint az adott terület legmagasabb egyházi képviselőjét kell megtisztelni az excellenciás rangjának megfelelően, természetesen mindig figyelembe véve az adott rendezvény jellegét, annak szervezőjét, házigazdáját

 A katolikus egyházban - ha semmit nem tudunk, -  a főtisztelendő megszólítás minden felszentelt papnak kijár.

 

A protestáns egyházi személyek, a lelkészek nem papok. /Legyenek bár evangélikusok, reformátusok, unitáriusok, adventisták vagy valamilyen protestáns kisegyházhoz tartozók./ Továbbá a lelkész nem celebrál misét, hanem istentiszteletet tart, amelynek a legfontosabb része a prédikáció. Az áldozás helyére a protestáns egyházakban az úrvacsora lépett. Oltár is csak az evangélikus templomokban található, a reformátusokban úrasztala van.

A minősítő vizsgát tett református teológiai hallgatók már egyházi személynek számítanak, ezért hivatalos megszólításuk levélben a "Tiszteletes XY Asszony/Úr".

A felszentelt lelkészek megszólítása levélben "Nagytiszteletű Asszony/Úr". Szóban "tiszteletesnő /tiszteletes asszony/ úr" is lehet a megszólításuk.

Ha a ranglétrán felfelé haladunk, a lelkészeket az esperesek, majd a püspökök követik. Mindannyiuk megszólítása a "Főtiszteletű Asszony/Úr. Szóban egyszerűen csak "esperes asszony, püspök úr".

Ha református egyházi személlyel beszélünk, de a beosztásáról nem tudunk semmit, a legegyszerűbb, ha önözzük.

Az eddig leírtakból megállapítható, hogy az egyházi hivatalok megnevezése és megszólítása felekezetenként változó, így pl. az evangélikus "espereseket" szuperintendenseknek hívják.

A "/fő/tisztelendő" megszólítás protestáns egyházi személyek esetében mindenképpen kerülendő.

 

Problémák, amiről nagyon ritkán esik szó:

Egy katolikus püspök panaszolta, hogy „formális leveleknél nem gondolkodnak a másik elméjével. Meghívót küldenek, a napot is megjelölik, de az órát nem.” Ráadásul a meghívó szövege a következő: Tisztelettel meghívjuk a rendezvényre Önt és kedves feleségét, vagy kedves családját.  Elképesztő udvariatlanság.

Levélbeli megszólításnál lefelé vonatkozó jelzőket nem teszünk ki. Pl. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr helyett: Tisztelt Államtitkár Úr. A tárca nélküli miniszter is Tisztelt Miniszter Úr. A segédpüspök levélbeli megszólítása Tisztelt Püspök Úr.

„Öltözködés templomban, gyülekezeti helyeken:

A templomban – legyen az székesegyház, zsinagóga, mecset, kápolna, shinto szentély vagy buddhista wat – a liturgián /egyházi szertartásrend/ kívül mindenképpen egy közösség szent helye.

Ha ki van írva, hogy tilos fotózni, ott ne fotózzunk. Esetleg engedélyt lehet kérni, ha erre van lehetőség.

A hely iránti tiszteletet magatartásunk és öltözetünk egyaránt tükrözze.

Vannak öltözködési előírások, amit ezeken a helyeken illik betartani. Hiányos öltözetben egyetlen szent helyre sem szabad bemenni. A velencei Szt. Márk téri előcsarnokban működik az Illemtani Biztonsági Szolgálat. Erre azért van szükség, hogy a magukról megfeledkezett turisták bermuda-shortban, strandpapucsban, atlétatrikóban ne menjenek be.

További példák:

-    a keresztény templomokban a férfiak leveszik a sapkát és a kalapot, tehát fedetlen fővel tartózkodnak a helyszínen

-    déli országok katolikus templomaiban a nők befedik a fejüket

-    zsinagógába kipát vagy kalapot kell a férfiaknak felvenni

-    férfiaknak félmeztelenül, rövid nadrágban tilos bármely szent helyre bemenni

-    nők túlzottan kivágott blúzban, shortban, forrónadrágban, átlátszó tüllruhában stb. sem mehetnek be


-    az iszlám világ mecseteiben vagy a buddhista országok kolostoraiban, templomaiban le kell venni a lábbelit.

A lényeg az, hogy az öltözködés frivolságát /ledér, tiszteletlen, kegyeletsértő / mellőzni kell, de ennél is fontosabb a viselkedés, a magatartás. Tilos hangoskodni, tiszteletlenül és gátlástalanul viselkedni. Fagylaltot enni, zacskóból sült burgonyát majszolni, cukorkát ropogtatni stb. A mobiltelefont is ki kell kapcsolni.”


 

 

scroll back to top
Módosítás dátuma: 2013. november 13. szerda, 10:41