A zsidó közösség szigorú vallási és étkezési szokásai PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Dr. Vámos Lászlóné - Katalin   

 

Budapesti Zsinagóga

A protokollosoknak, rendezvényszervezőknek nagyon körültekintően kell eljárni a szervezési munkájukban akkor, amikor Izraelből érkező vendégek látogatnak hazánkba. Amit feltétlenül tudniuk kell, az a következők:

 

A judaizmus / a zsidóság / nem kimondottan templomi vallás, szokásai így a családi és a közösségi élethez éppúgy kötődnek. A zsinagógát / a héber bét hakneszet = a gyülekezés háza görög tükörfordítása / a világnyelveken nem is nevezik templomnak, hiszen az – zsidó felfogás szerint – nem szent hely, noha bizonyos mértékig azzá tette a sok tragikus eseményt hordozó történelem.
A vallási élet vezetője, a rabbi sem pap, hanem inkább, mint nevének, e héber szónak a jelentése is mutatja: a közösség tanítómestere. Megszólítása rabbi vagy főrabbi úr.



A zsidó hagyomány dogmákat sem ismer, így a hívő és a nem hívő zsidóság nem határolódik el egymástól. Annál inkább szétválik a vallás gyakorlata, különösen a szigorúbb irányzatok, az úgynevezett ortodox zsidóság különféle vállfajai, amelyeket a továbbiakban mindig megkülönböztetett figyelemben kell részesíteni.

 Budapesti ZsinagógaBudapesti Zsinagóga belső tere Frigyszekrény


A legnagyobb, hétről hétre ismétlődő zsidó ünnep a szombat / héberül sabbat, jiddisül sabesz /. Mint minden zsidó ünnep, ez is naplementével köszönt be és másnap, az első három csillag feljövetelével búcsúztatják. Ez különösen azért fontos, mert a vallásos zsidó nem véget semmiféle munkát, nem gyújt tüzet, nem nyúl elektromos tárgyakhoz /pl. TV-t sem néz /. Nem telefonál és nem utazik szombaton. Ajánlatos tehát számukra szombaton és más főünnepen olyan szállást biztosítani, ahonnan gyalog is elérhetik a zsinagógát, illetve az aznap esedékes találkozók helyeit.

 


Az izraeli szállodákban állandóan mozgó, minden emeleten megálló „szombati lift” működik, mert különben az ortodoxok nem is használnák azt. A villanygyújtás és oltás elkerülésére előre beprogramozott „szombati órát” alkalmaznak. Főünnepeken sem szabad tüzet gyújtani, ám a már égő tüzet használni, - s így főzni is megengedett. Szigorúan vallásos vendégünkkel előre beszéljük meg, péntek éjszaka mikor óhajt elaludni, s a megbeszélt időpontban kérés nélkül oltsuk el a lámpát.

Vallásos zsidó vendégünket mindig kérdezzük meg előre, ragaszkodik-e a kóser étkezéshez /héber szóval a kasruthoz /, mert akkor étrendjéről külön kell gondoskodnunk.

 

 

Ha repülőjegyet váltunk számára, a kóser étkezést is meg kell rendelnünk. Vallási előírásaik szerint bizonyos állatok /disznó, ló, nyúl, tengeri herkentyűk stb. / húsát egyáltalán nem szabad fogyasztaniuk, a megengedett állatokat is csak a sakter / metsző / vághatja le, ezek vérét, - előírt módon, sózás és áztatás útján – el kell távolítani, s a tejes és húsos /zsíros / ételeket külön kell tárolni.
Húsos étel fogyasztása után 6, tejes ételek és húsos /zsíros / ételeket külön kell tárolni. Húsos étel fogyasztása után 6, tejes ételek után fél óráig nem fogyaszthatják a másikat. / Együtt persze semmiképp nem tálalhatjuk őket. /

A halak közül csak a pikkellyel és uszonnyal rendelkezők a megengedettek, ám ezeket sem szabad zsírral – hússal együtt főzni vagy tálalni. A magyarországi /édesvízi / halfajták mind fogyaszthatók, kivéve a harcsát és a kecsegét.

A zsidó közösséget nálunk hitközségnek / angolul community, németül Gemeinde / a tagok egymást hittestvéreknek nevezik. Hétköznap salom a megszokott köszöntés, péntek este és szombaton sabbat salom /jiddisül git sabesz /, szombaton este savua tov /jó hetet/. 

Fontos szabály hölgyek számára: ortodox zsidó rabbinak, vagy ortodox zsidó vendégnek hölgy ne nyújtson kezet, mert vallási okokból ezt elutasítja. Tartsa mindenki tiszteletben az Izraelből érkező vendégeknek ezt a vallási szokását.
 

 

 

scroll back to top
Módosítás dátuma: 2011. november 17. csütörtök, 06:43