A protokoll múltja, jelene és jövője I.rész PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Összeállította: dr. Vámos Lászlóné - Katalin   

protokollAz évek folyamán többször kaptam felkérést a Magyar Televízió különböző adásától, hogy beszéljek a protokollosi munkáról, vagy az általános és közéleti viselkedés kultúra szabályairól. Bizonyára emlékeznek arra, hogy néhány évvel ezelőtt Gondolatportré, Válaszd a Tudást - Példabeszéd címmel különböző szakembereket kértek fel arra, hogy fejtsék ki gondolataikat a szakmájuk múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Így került sor arra, hogy a Le Meridien Szállodában elmondtam mindazt a TV M1 és M2 adásában amit fontosnak tartottam a protokollról.

 

 

A korszerű hivatali kapcsolattartás ma már elképzelhetetlen a protokoll ismerete és alkalmazása nélkül. Napjainkban gyakran lehet hallani azt a kifejezést, hogy protokoll. De sokan nem tudják, hogy milyen tartalmi munka húzódik meg mögötte. Vannak olyanok, akik nem tartják a protokollt a munka lényegéhez tartozónak. Ahogy összetartozik a tartalom és a forma, úgy tartozik össze a tárgyalás tartalma és a protokoll. „A különféle intézmények nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó munkatársai számára ezért nagyon hasznos lehet, ha a magas szintű kapcsolatok ápolásának és fenntartásának legalább elemi szabályait megismerik.   

Terjedelmi okokból nincs lehetőség a diplomácia történetének és a vele párhuzamosan kialakult diplomáciai protokoll gyökereinek alaposabb ismertetésére. De legalább vázlatos bemutatásuk nélkülözhetetlen a ma is alkalmazandó szabályok megértéséhez és használatához.”

 

Ahhoz, hogy a protokoll fogalmát  megértsük, a régmúltba  kell visszamennünk. Át  kell tekinteni azt, hogy mi a kapcsolat az

 

                                                       ILLEM  - ETIKETT – PROTOKOLL

                                                           fogalomhármas között.

                                                                       I.

 

                                                                      a/

Ami az illem fejlődését illeti: 

 

     - Az ember az közösségi lény.

     - A viselkedéskultúra egyidős az emberiséggel.

     - A közösségek kialakulása és azon belül a magatartási szabályok fejlődése hosszú történelmi folyamat eredményeként jöttek létre.

     - A kulturált viselkedési szabályok között vannak alapvető szabályok, amelyek mindenütt kötelezőek.

 

Konfucius /i.e. 551 – 479 / az ókori Kína legnagyobb gondolkodója. Gyakran  ídézte azt a szabályt, hogy " AMIT NEM AKARSZ, HOGY MEGTEGYENEK VELED, NE TEDD MÁSOKKAL.”

 

  • Az illemnek van köze a törvényhez, az erkölcshöz és a társadalmi konvencióhoz.
  • A  társadalom mindennapi zavartalan életéhez szükséges normákat, az állam a jogrendszerben fogalmazza meg és szigorúan szankcionálja őket. 
  • Az ERKÖLCS belülről sugallja, hogy mi a helyes és mi a helytelen cselekedet.  Az erkölcsi értékrend iránytűként szolgál az ember életében, ami meghatározza a magatartását.
  • Az ERKÖLCS az ember belső törvénye.

 

       Goethe:  „Az udvariasság minden megnyilvánulásának erkölcsi alapja van.”

 

A viselkedési szabályok jellemzői, hogy

 

•    Történelmileg alakultak ki

-    Társadalmi méretekben érvényesülnek

•    Mindennapiak, azért nagy gyakorisággal fordulnak elő Ami a leglényegesebb:

 

Belerögződnek az emberbe a nevelés, a hagyomány, a megszokás, a közösségi kapcsolatok révén, igy típushelyzetekben is biztosítják a kapcsolatteremtést.

 

Az ILLEM a társadalmi érintkezés, a jó modor és az udvariasság szabályainak az összessége.

                                                           

Az udvari viselkedési formák évszázadok, sőt évezredek alatt alakultak ki.

 

Az illemszabályok megjelölésére a nemzetközi nyelv általában az „etikett” kifejezést használja, ami franciául eredetileg címkét, árujegyet, felsorolást jelent.  

 

Az etikett a francia udvarban,Versailles-ban keletkezett az abszolutizmus virágkorában. Azt mondhatnánk erről, hogy az előkelő társadalmi osztályok, a királyi udvar viselkedési ceremóniáit jelenti. 

 

Egy szellemes meghatározás szerint: 

 

                            AZ ETIKETT A TÁRSASÁGI ÉLET MŰVÉSZETÉNEK A TECHNIKÁJA.

 

- Spanyolországban a XVI. században olyan szigorú etikett szabályozta az udvari viselkedést, hogy egyes szabályok megszegése halálbüntetéssel járt. Ezért fordulhatott elő az, hogy a spanyol királynő leesett a lováról és a lába beleakadt a kengyelbe. A KIRÁLYNŐ ÉRINTÉSE FELSÉGSÉRTÉSNEK SZÁMÍTOTT. Két nemesember mégis a segítségére sietett, az egyik megfékezte a lovat, a másik kiszabadította a királynőt, de azután rögtön az istállóhoz rohantak és elmenekültek az udvarból. A formalitások annyira áthatották az egész udvart, hogy MÉG A KIRÁLYI PÁR IS SAJÁT MÉLTÓSÁGÁNAK A RABSZOLGÁJÁVÁ VÁLT. 

 

- XIV. Lajos szerette az udvari életet, kedvére volt Versailles örökké mozgalmas világa. A 17. század végén színpadias külsőségekkel, ragyogó és pompázatos környezettel vetette körül magát.  Ezt ő úgy értelmezte, hogy ő a nap, amely körül a mindenség forog. Ezért őt Napkirálynak nevezték.

 

„Reggel 8 órakor ébresztik a királyt. Az udvari orvos és  segédje lépnek be, majd a király egykori dadája, aki megcsókolja az uralkodót és vizes ruhával törli meg arcát. Ez jelenti a mosakodást, majd ingváltás következik. Utána kinyílnak a hálószoba szárnyas ajtói, megkezdődik az öltözködés ceremóniája. 

 

Udvari méltóságok adják kézről kézre a ruhadarabokat. A délelőtt többnyire tanácskozással telik el, ahol a meghívottak csak szigorú rangsorban, az udvartartás szigorú előírásai szerint léphetnek a király elé.”

 

- Mátyás király udvartartása a legkorszerűbb európai reneszánsz állami elvekre épült. Szigorú volt az udvari rangsor, ennek ismerete ekkor már külön tudománynak számított. A rangsorolás az erőviszonyokat is kifejezheti!

 

 

 

scroll back to top
Módosítás dátuma: 2013. november 14. csütörtök, 12:43