A bíró tárgyalási kultúrája PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Dr. Vámos Lászlóné - Katalin Fotó: MTI   
2012. december 16. vasárnap, 19:45

 
Justitia szobor

 

Milyen jogai vannak az ügyfélnek?
Mit kell tudni az ügyfélnek a lakásjogról.

 

 

Fontos, hogy a fiatalok figyeljék meg az idősebb, tapasztaltabb bírák tárgyalási kultúráját és igyekezzenek minden részletre kiterjedően oda figyelni és a tárgyalásvezetést elsajátítani.

Azok a fiatal bírák, akik végigjárták a szakvizsga letétele után azt a szakmai gyakorlatra vonatkozó „hivatali szamárlétrát”, azok viszonylag széleskörű ismeretekkel rendelkeznek mind a polgári, mind a büntetőügyszak területén.

Erre azért van szükség, mert vannak bizonyos szakmai fogások, melyek egyetlen szakkönyvben sem olvashatók.

A bírói tárgyalási kultúráját alapvetően három tényező határozza meg.

1.    felkészülés a tárgyalásra
2.    a tárgyalás vezetése és
3.    az ítélet írásbafoglalása.

A felkészülés a per anyagának teljes ismeretét jelenti. Ha ez nem történik meg, a bíró bizonytalanná válik. Ezt hamar észreveszik az ügyfelek, az ügyvédek és a hallgatóság is.

A tárgyalást vezető bírónak határozottnak kell lennie,a tárgyalás rendjéért ő felel.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy  emelt hangon nem lehet  a tárgyaláson rendet tartani.

A perbeszéd rendjét a bírói tanács elnöke határozza meg. Ha a felperest vagy az alperest ügyvéd képviseli, ez nem zárja ki, hogy a peres fél személyesen felszólaljon. Erre a bíró lehetőséget ad a peres ügyfélnek.
A felperes vagy az alperes ilyenkor rendszeresen hosszan ismerteti „a maga igazát’. Ilyen helyzetben ajánlatos, ha a tárgyalást vezető bíró azt mondja, hogy „az ügyvéd úr ezt már elmondta”.

Törekedjünk arra, hogy a tárgyalást a kitűzött időpontban kezdjük el. A tárgyalás befejezése után mindenkinek el kell hagyni a tárgyaló termet.

Nincs szabály arra nézve, hogy milyen öltözékben kell a felperesnek vagy az alperesnek megjelenni a tárgyaláson, de amikor a bírói tanács és az ügyvédek talárban jelennek meg, akkor a férfiaknak  - még a nyári nagy melegben is – zakóban ajánlatos,  sőt illik megjelenni. 

Az ítélet írásbafoglalása talán a legnehezebb feladat. Itt csupán arra emlékeztetünk, hogy az ítéletet jogszabályban meghatározott időben kell írásba foglalni. Minél tovább halogatjuk, annál keservesebb az írásbafoglalás. Ha az ítélet kihirdetésétől hosszabb idő eltelik, már kevésbé emlékezünk, hogy milyen indokokkal döntöttünk.

Mit kell tudnunk röviden a lakásjogról?

Egyszerű a válasz. Két jogi fogalmat kell megjegyezni:   lakástulajdon és  lakásbérlet. Nagyon át kell gondolni, hogy mit választunk, mert legfontosabb vagyontárgyunk az otthonunk! Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy lakástulajdont vásárol, vagy lakásbérlő lesz.  

Annyit megjegyzünk, hogy aki változó településen vállal munkát, annak a lakásbérletetet ajánljuk.

Aki viszont idősebb korban van és anyagi lehetőségei megengedik, az elsősorban lakástulajdont szerezzen magának. Ha meg tudja vásárolni a lakástulajdont, azzal szabadon rendelkezhet.  /eladja, elcseréli, otthonba megy stb. /

Egy biztos, hogy bármelyik megoldást választja valaki, az nagy felelősségel jár, ezért ezt mindenkinek magának kell eldöntenie.         
  
 

 

scroll back to top
Módosítás dátuma: 2012. december 31. hétfő, 09:50